Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 1-2. mes családnál205 Hídvégen, Háromszék megyében. A szükséges tanári vizsgálatokat mindig pontosan, kellő időben tettem le igen szép eredménnyel. Mikor a két választott tárgyból, a magyar és latin nyelvből az alapvizsgát letettem, akkor harmadik tárgynak a németet is felvettem. 1906. április és május havában mind a három tárgyból megszereztem a tanári szakvizsgálatot, és ezzel pályáztam kizárólag felekezeti református középiskolákhoz. Igen sok helyre, ha jól emlékszem, 6-7 helyre választottak meg helyettes tanárnak. A sok közül a „Kálvinista Rómát”, Debrecent választottam kezdő tanári működésem színteréül. Egy évi debreceni tanárkodás után az állam kinevezett Brassóba, az ottani állami felső kereskedelmi iskolához tanárnak. De november hó folyamán (1907.) meghívtak Kolozsvárra a református kollégiumhoz, egyelőre helyettes tanárnak. Brassót 3 igen kellemesen eltöltött hónap után, 1907. november végén elhagytam. Kolozsváron lettem helyettes tanár és helyettes internátusi felügyelő. Itt mindössze 7 hónapig voltam helyettes tanár, mert a VKM 1908. augusztus 26-án kinevezett rendes tanárnak, és ezután a kollégium elöljárósága megbízott az internátusnak és a vele szoros kapcsolatban levő konviktusnak a vezetésével. Majd az internátusi és konviktusi felügyelőségről lemondtam. 1912-ben megházasodtam, és így tanítottam itt egyfolytában 1929. szeptember í-ig. Az internátusi és konviktusi felügyelőségről történt lemondásom után a kollégium gazdasági felügyelője lettem. 1914-ben kitört a világháború, katonának vonultam be augusztus i-én, és mint népfelkelő hadnagy, majd főhadnagy végig csináltam a világháborút, leszereltem 1918. december havában közvetlenül a románok bevonulása előtt. Leszerelésem után tovább tanítottam. Kolozsváron a református kollégiumban a román megszállás ideje alatt még 11 évig működtem. Igen nehéz, keserves idők voltak ezek. Mindenféle megaláztatás, börtönbe hurcolás, tettleges bántalmazás, hadbírósági eljárás volt az osztályrészem. Végre sok nehéz körülmény, szánalmas és sajnálatra méltó események összejátszódá- sa után arra szántam magamat igen nehéz lélekkel, hogy expatriálok.206 205 A hídvégi Nemes közös eredetű székely család a Kálnoky és a hídvégi Mikó családokkal. Nemes Ádám ítélőmester 1755-ben nyerte el a grófi rangot. 206 expatriál (latin) = hazáját önként vagy kényszerből véglegesen elhagyja, kivándorol » 190 «
