Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. tem részt az 1928-ra összehívott egyetemes zsinat tanácskozásain. Több mint egy negyedszázad óta tagja vagyok a pápai református egyház presbitériumának. Egy emberöltőnél hosszabb idő óta választott tagja vagyok Pápa város képviselőtestületének és Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának is. 1898-tól 1901-ig felelős szerkesztője voltam a Pápai Lapoknak, 1904-ben megalapítottam a Pápai Hírlapot, amelynek 35 éven át főszerkesztője maradtam. A pápai Jókai Kör94 1897-ben titkárává, 1905-ben főtitkárává választott meg. Ebben a tisztemben kezdeményeztem Petőfi és Jókai együttes diákszobrának felállítását. A háború előtt összegyűlt tizenötezer Korona semmivé lett ugyan, de a Petőfi-centenárium alkalmából újra megindított gyűjtési akcióm eredményeként ma a diák Petőfi és a diák Jókai mellszobrai, Kisfa- ludy-Strobl95 művészi alkotásai díszítik a kollégium előtti teret.96 Választmányi tagja vagyok a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak97 és tagja a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek.98 94 A pápai Jókai Kör 1893-ban alakult. A létrehozás gondolata Horváth Lajos pápai főszolgabírótól eredt. Az alakuló díszközgyűlést 1893. május 28-án tartották a városi színházban, amikor 269 fő kérte felvételét. A Kör célját az alapszabály egyetlen mondatban foglalta össze: a nemzeti művelődés kifejtése, ápolása, terjesztése s ezzel összeköttetésben a társas élet emelése. A cél érdekében három szakosztályt alakítottak: irodalmit, zene- és képzőművészetit, valamint színházit. A Kör elnöke Fenyvessy Ferenc, alelnöke Gyurátz Ferenc és Szilágyi József lett. Az első évek fontos vállalkozása volt Pápa város monográfiájának megírása. A millennium évében szerették volna megjelentetni, de pénzügyi nehézségek miatt csak 1905-ben jelenhetett meg. 1914-ben az I. világháború megakasztotta a kör működését. 1924-ben alakult újjá Antal Géza elnöke mellett. Az irodalmi szakosztály elnöke Fejes Zsigmond, a zenészeti szak vezetője Gáthy Zoltán, a színészeti szakosztály elnöke Hanauer Zoltánná, előadója Sándor Pál lett. A Kör kezdeményezte a Jókai és Petőfi szobrok elkészítését is. Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotásainak ünnepélyes leleplezésére 1931- szeptember 7-én került sor. A Kör 1944. márciusig, az ország német megszállásáig zavartalanul folytathatta működését. A tagok egységesen utoljára Kőrös Endre volt főtitkár sírjánál jelentek meg. A Kör újjáalakulása 1984-ben történt Huszár János vezetésével. HUSZÁR 1993. 85. HUSZÁR-NÉMETH1993. 7-31. 95 Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884-Budapest, 1975.) nemzetközileg is elismert magyar szobrászművész, kétszeres Kossuth-díjas. MARKÓ 2001-2007. III. 929-931. 96 A szobrokat a kollégium 400 éves jubileumi ünnepségei keretében, 1931. szeptember 7- én leplezték le Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. HUSZÁR-NÉMETH 1993. 21-22. DPL 1931.176-177. 97 A Magyar Irodalomtörténeti Társaságot Baros Gyula, Horváth János és Pintér Jenő 1911-ben alapította. Fontos tudományszervezői szerepet töltött be: felolvasásokat, szakmai » 152 «
