Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 1-2. Az 1889-90-ik tanévtől kezdve a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lettem. Előbb magyar és latin, majd német filológiai tanulmányokat folytattam. A magyar irodalom akkori szellemi vezéreinek, Gyulai Pálnak78 és Beöthy Zsoltnak79 előadásai és szemináriumi gyakorlatai mély hatással voltak rám. Az agg Gyulai Pál abban a kitüntetésben részesített, hogy házához és leányfalusi villájába is többször meghívott. 1892-től kezdve a Bésán-ösztöndíj80 élvezete könnyítette meg megélhetésemet, tette lehetővé, hogy a bécsi könyvtárban irodalomtörténeti kutatásokat végezhessek. Részt vettem a hazafias ifjúsági mozgalmakban (Oláh-memorandum pör).81 1892-ben az Egyetemi Kör82, főtitkárává választott, ugyanazon 78 Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25-Budapest, 1909. november 9.) irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus. Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban folytatta. A budapesti egyetem tanára, a Kisfaludy Társaság elnöke, főrendiházi tag, a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár sorozat szerkesztője volt. 79 Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4.-Budapest, 1922. április 18.) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. A pesti egyetemen jogot hallgatott, majd Bécsben és Münchenben tanult. Pénzügyminiszteri tisztviselőként dogozott, majd az Athaeneum szerkesztője volt. Ezután a budapesti egyetemen esztétikát adott elő, 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke, a főrendiház tagja volt. 80 Bésán József (1916-1873) 1872. október 20-án kelt végrendeletében egész vagyonát, kb. 360.000 forintot közművelődési célokra adományozott. Jelentős összeggel támogatta a pesti protestáns árvaházat, a vakok országos intézetét. Külön alapítványt hozott létre az örökhagyó „a budapesti tudományegyetemen tanuló árva ifjak, valamint az országban bárhol tanuló közép- tanodai, s különösen a néptanítói pályára készülő mindkét nembeli képezdei növendékek” számára. A segély, illetve ösztöndíjak elnyerésére a vallás- és közoktatási minisztérium évente pályázatot írt ki, a sikeres pályázatot benyújtók 100, 150, 200, 250 és 300 forintos évi ösztöndíjat nyerhettek el. DREL 1.1. a. 1881. ápr. közgy. 28-32 (az Alapítványlevél szövege). DPL 1899. 78. PEIL 1873- 351-1874. 834.1876.1584. 81 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban (emlékiratban) fordultak Ferenc József uralkodóhoz, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat követeltek. A memorandumot Bécsben és Budapesten is olvasatlanul visszaküldték készítőihez. Azonban időközben a sajtóban megjelentették, ezért annak készítőit 1895-ben izgatás vádjával bíróság elé állították, egy részüket el is ítélték, ők 1896-ban amnesztiát kaptak. A bukaresti egyetemisták is megjelentették saját emlékiratukat, amelyben az iskolai magyarosítás ellen tiltakoztak, amelyre a magyar egyetemisták válaszoltak. 82 Az Egyetemi Kör elnevezésű szervezet a hallgatói öntevékenység megjelenési formája volt. Előadásokat, szemináriumokat tartottak. Az 1930-as években Szekfü Gyula is részt vett a Kör munkájában, Keresztury Dezső a magyar irodalmi, Kerényi György a népzenei szemi» 148 «
