Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. Rácz Kálmán 1867. május 1-én született Mádon (Zemplén vm.). A gimnáziumot és a teológiát is Sárospatakon végezte, ahol két évig teológiai segédtanár és kollégiumi könyvtárnok volt. 1892-ben külföldön folytatta tanulmányait, egy félévet Bécsben, egy félévet Zürichben töltött. Bécsben licenciátusi képesítést szerzett. Hazatérte után nevelő, majd nyíregyházi káplán, 1896-tól Balsán (Szabolcs vm.) rendes lelkész volt. 1900-ban lett gimnáziumi vallástanár Pápán. 1917-ben teológiai magántanári vizsgát tett Sárospatakon. 1931-ig tanított Pápán, akkor nyugalomba vonult. 1941. október з-án hunyt el 74 éves korában „szívizomelfajulás” következtében, Fazekas Mihály püspöki titkár temette. PREI XIV. sz. akv. 90. ZOVÁNYI1977.495. TUNGLI1997- 96-97- SZÖGI 2000.103 (871. sz.). Tóth Lajos 1872. november 26-án született Túrkevén. A gimnázium alsó osztályait Kisújszálláson, a tanítóképzőt Debrecenben végezte. Hajdúszoboszlón segédkántor, majd kántor lett, 1905-ben a kolozsvári zenekonzervatóriumban szerzett középiskolai énektanári oklevelet. 1911-1936 között a pápai református főiskola ének- és zenetanára volt. Heti 38-42 órát tartott a gimnáziumban és a teológián. 1945-ben halt meg Soponyán az orosz megszállás kezdetén. Veje, Lányi lenő, lánya, Tóth Irma és fiuk, Lajos is tragikus körülmények között vesztette életét. DPL1945.40. TUNGLI 1997.120. PÓTOR 2000.12-17. Kőrös Endre 1872. június 10-én született Nagyváradon. Tanári oklevelet a budapesti egyetemen szerzett. 1896-tól magyar és német nyelvet és irodalmat tanított Pápán, a református gimnáziumban. 1901-től a Nőnevelő Intézet tanára, 1909-1934 között igazgatója volt. 1897- ben a Jókai Kör főtitkárának választották meg. 1903-1939 között a Pápai Hírlapot szerkesztette. 1934-ben vonult nyugdíjba. 1944. május 31-én zsidó származása miatt az egyházi vezetők tiltakozása ellenére be kellett vonulnia a városi gettóba, ezt megelőzve feleségével együtt öngyilkos lett. SZINNYEI 1891-1914. VII. 98-99. TUNGLI 1997. 69. VARGA 1998. 296. ÚJVÁRI 2000. 505. Barcsi Józse/természetrajz-vegytan-földrajz szakos tanár Szászvárosban (Hunyad vm.) született 1858. október 9-én. Tanulmányait Szászrégenben és Kolozsvárott folytatta, ahol 1888-ban szerzett tanári oklevelet. Tanítani Szászrégenben kezdett, majd tanári pályáját Mezőtúron folytatta. 1901-től 1924-ig volt a pápai református gimnázium tanára. A termé- szettani szertár anyagát nagymértékben gyarapította. Egyiptomban és Olaszországban is járt tanulmányúton. Felesége Sebestyén Julianna volt. 1924-től Pápán nyugállományban élt. 1942. december 3-án 84 éves korában hunyt el „szívizomelfajulás” következtében, Ólé Sándor lelkész temette. PREI XIV. sz. akv. 96. TUNGLI 1997.18. VARGA 1998. 58 (1942. december 4-én hunytéi!). Sándor Pál 1881-ben született Alcsúton (Fejér m.). 1906-tól a pápai gimnáziumban tanított, magyar-Iatin-filozófia szakos tanár volt. 1941. szeptember i-én nyugalomba vonult, a nagy tanárhiány miatt azonban még kisebb óraszámban tovább is tanított. 1978-ban hunyt el Pápán. TUNGLI 1997-102. DPL 1941.183. Földy József 1881-ben született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait szülővárosa piarista gimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett magyar-latin- görög szakos középiskolai tanári diplomát. Pappá szentelték, majd a piarista rend gimnáziumaiban tanított Nagykanizsán, Temesváron, Budapesten és Debrecenben. 1912-ben áttért a »128 «
