Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. hosszat nagy egerfák, egyik felől Ugoddal209 volt határos, másik felől Bödögével. Bödögét és Pusztabödögét, ami a Bakonyból kifolyik víz, az választja el egymástól. Annak a partjai is mindvégig volt[ak] mind a kétfelől egerfával [övezve]. Ezen a vizen malmok is vannak. Ott volt közel egy malom, Csenye- malomnak hívták, ebbe a folyóba folyt bele mind a két völgyből a forrásvíz. Itt meg volt, ha meleg volt, a völgyekbe[n] vagy a Séd-hosszat levő fák alatt a hüsellő helyük, ihatták akármelyik árokba[n] a forrásvizet és a Sédből is ihatták mindenütt, mert nem volt partos. Mint írtam, az isten is legelőnek teremtette. Míg nálunk a tagosztály210 meg nem volt, a falu körül voltak a legelők a legjobb földek. Most nálunk aránylag a szántóföldekkel összehasonlítva, mennyi a szántóföld a gazdálkodáshoz, mennyi legelő köll, annál több volt a legelő, voltak pásztorok: tehenes, rideges, csikós és kanász, mindegyiknek megvolt a külön lakása a falu végén. A rideges a rideg marhákat Szent György hetibe[n] hajtotta le. Oda jártunk le, akiknek marháink voltak, minden vasárnap sózni a marháinkat. Ha elfogyott a tavaszi munka, akinek ökrei voltak, az ökröket is ráhajtottuk. Ugyan kevés ökör volt akkor a falu- ba[n]. Ló sok volt, azokat is levezették és azok mellett mindig két ember volt, fölváltva egyik a másikat, mert az ökröket a rideges őrizte.- Úgy volt az mindig - mondta a nagyapám - száz éveken keresztül. Akkor még, az én időmbe[n] is csak fehér marha volt, tarka marhát nálunk nem is lehetett látni. A legelő közepén volt egy nagy gunyhó211 téglából, kőből csinálva] és külömb212 volt mellette a rideges213 gunyhója. Annak ab- ba[n] volt katlanja, tűz is volt benne, azon sütött-főzött. Tavasszal elment a marha, ősszel mint a göböl, hízottan jöttek haza. Sajnos, ez az én életembe[n] nem soká tartott. Éppen 20 éves voltam, mikor elpusztult. Azt az isten tudja, hogyan és miképp volt a telekkönyvbe[n], több 209 Ugod 1895-ben 11.084 kh határú, 1910-ben 2105 lakosú község, határának 60%-át erdő borította. 1945-ig a gróf Esterházy család bakonyi erdőgazdaságának központja volt. ILA- KOVACSICS 1964. 380-381. 210 Adásztevelen 1877-ben volt tagosztály, tagosítás. 211 értsd: kunyhó 212 értsd: külön 213 eredetileg: tehenes, áthúzva, alá írva: rideges »115 «
