Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 1-2. Azt nem is lehet elgondolni, ami a németeknek át lett adva birtok, és amit az apátság magának fenntartott, ami máig is megvolt - most lett szétosztva. Azon alulról voltak a szőlőhegyek.195 Ezek hogyan maradtak meg, [nem tudom], A neveik voltak a szőlőhegyeknek: Öreghegy,196 Seghegy,197 Csúsz,198 Kató,199 Remete,200 Dömökirét,201 Homok202 - ezeknek mind külömb203 hegymestere volt, elöljárói és még a pásztorok is mind teveliek voltak. 195 A magyarországi szőlőhegyek önkormányzatát feldolgozta, a hegytörvények egy részét kiadta Égető Melinda. ÉGETŐ 1985., 2002., 2004., 2006. 196 A pápai pálosok tulajdonában lévő Lékért pusztai Öreg- és Kishegy 1759-ből fennmaradt árendás szerződését közli ÉGETŐ 2006. 87-88. Eszerint az adászteveli nemes és nemtelen lakosok az Öreghegytől 70, a Kishegytől 15 rajnai forint bérleti díjat fizettek egy évre két egyenlő részletben, ezenfelül szőlővel és gyümölccsel is kedveskedtek az uraságnak. A szőlőhegy betelepítése a következő években is folytatódott. A pápai pálos konvent perjele az Öreghegy melletti parlagföld betelepítési szerződését 1761. január 1-én adta ki Horváth József urasági ispánnak és nemzetes Meréthey Péternek. A léhérti szőlőhegy megújított artikulusait 1762. június 4-én adta ki páter Kolarics Joakim perjel. (Uo. 100-101., 112-117.) Később 1803. január 10-én Medgyesi Somogyi József Kovácsiban (Pápakovácsiban) tartott úriszékén alkottak új hegytörvényeket Jákó (Bakonyjákó) község, Arda és Döbrönte puszták szőlőhegyei számára, melyet a vármegyei később kiegészítve jóváhagyott. (Uo. 174-189.) 2013 októberében sikerült a Léhért pusztai Kishegy protokollumát (1749-1902) és számadáskönyvét (1764-1859) fellelni és lefotózni. A két jegyzőkönyv fotómásolatát a Dunántúli Református Egyházkerület levéltárában helyeztük el. 197 Az Arda pusztai Seghegyet a tulajdonosok: Vajda Ferenc és felesége, Niczky Terézia alsópatyi lakosok 1756. december з-án kelt szerződésben 80 forint évi árenda fejében adták ki a nemesteveli lakosoknak szőlőtelepítésre. Ez a dátum tekinthető a szőlőhegy alapítási idejének. A szerződés szövegét közli ÉGETŐ 2006. 71-72. (A regesztában Csapó Mihály tévesen szerepel a tulajdonosok között, hiszen ő adászteveli nemes, a bérlők egyikeként írja alá a szerződést.) Vajda és felesége 1757- május 14-én adta ki a Seghegy 31 pontból álló szabályzatát. (Uo. 73-77.) Az 1803-ban elfogadott új hegytörvényekben Öregseghegy néven szerepel. (Uo. 174.) I98Az 1803. évi hegytörvényekben nem szerepel, de Cserhegy és Mélljárok (Mélyárok) hegy igen, ezek egyike lehet. ÉGETŐ 2006.174. 199 Az 1803. évi hegytörvényekben nem szerepel, de Cserhegy és Mélljárok (Mélyárok) hegy igen, ezek egyike lehet. ÉGETŐ 2006.174. 200 Az 1803-ban kiadott új hegytörvényekben Remetehegy néven szerepel. ÉGETŐ 2006.174. 201 Az 1803-ban elfogadott új hegytörvényekben Dömölki rét hegy néven szerepel. ÉGETŐ 2006.174. 202 Az 1803-ban kiadott új hegytörvényekben Ardai puszta sive Homokhegy, azaz Ardai puszta, vagy Homokhegy néven szerepel. ÉGETŐ 2006.174. »1X3 «
