Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. A kolozsvári református templom nagyharangjáról a debreceni református nagytemplom harangján az a felirat van, amit párszor magam is olvastam. E harangnak nincs mása. Kolozsváron bőg a bátyja. Még ezen kívül is, amit leírtam, más sok mindenféle nevezetességeiről - ez mind a románoké lett. Még Magyarországnak egyik nevezetes részét, Szatmár megyét [is] azoknak adták. A nevezetes Érmelléket, ami híres volt bor- vagy szőlő- és gyümölcstermeléséről; egy híres nagyközség, Tasnád a nevezetes református templomáról. Az ország egyik legnagyobb megyéjéből alig maradt vissza valami. Nagyvárad[ot], ami az országunk egyik legnépesebb és legnagyobb kereskedelmi városa volt és a nevezetes Arad megyét, Aradot - az ország egyik legnevezetesebb városa volt a 13 vértanú halálra ítélése és az ítélet végrehajtása191 végett Temes megyét, Temesvárt, Versecet, Torontál megyét és Becskereket, Szentmiklóst, Nagykikindát és még több városokat is, amit le nem írtam, mind a románoknak adták. A szerbeknek adták az élőkamarát, Bánátot, Bácskát, Újvidéket, Zom- bort, Szabadkát, Óbecsét, Csakovát192 le egészen Lúgosig és Lúgost is. A szerbeké lett Horvátország is, ami a magyar korona alatt volt. Ezt mind a szerbeknek adták. Már mint előbbre le van írva, Pozsony, a régi magyar királyok megkoronázó városa, a cseheké lett. Magyarországon boldogság volt, amit én tudok, 1872-től 1914-ig, míg Ferenc József uralkodott.193 Ennek az uralkodása alatt virágzott az ország boldogsága, boldog volt a nép, a földmíves, iparos és másféle osztályhoz tartoztak, akik a keresetüket megtakarították, legtisztességese[bbe]n megélhettek 191A kéziratban: és a németek végre is hajtották. m Csákóvá többségében németek, kisebbrészt szerbek, románok és magyarok lakta város Temesvártól 33 km-re DK-re, a Holt-Temes partja mellett épült, ma Romániához, Temes megyéhez tartozik. 1900-ban 4601 lakosából 2596 volt német (56,42%), 918 román (19,95%), 548 szerb (11,91%) és 502 magyar (10,91%) anyanyelvű, 2889 római katolikus, 1481 ortodox és 123 zsidó vallású. A lakosság 66%-a tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 17%-a beszélt magyarul. 1931. Ferenc József 1848-1916 között uralkodott; 1848. december 2-án lépett trónra, 1868. június 8-án koronázták királlyá, 1916. november 21-én Schönbrunnban hunyt el. BENDA 1983. III. 690., 740., 832. » ИХ «
