Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. alatt. Csehország osztrák, Horvátország magyar korona alatt volt és Magyarország Erdélyországgal együtt; egyenlő értékű, egyforma pénz volt [forgalomban]. Ha Magyarországból akart menni valaki valamelyik országba, nem kellett határátlépési engedély, és ha valamelyik országból ide akartak jönni, azoknak se kellett átlépési engedély. Akármit akartak egyik országból a másikba szállítani, kereskedelmi céllal is, és más után is, nem kellett sem szállítási engedély, sem határvámot fizetni. Magyarország mindenféle terményeit, legfőbben] kövér sertéseit Bécs- be szállították. Legnagyobb hizlalás volt Kőbányán, ahol évente több százezer disznó hízott meg .180 Annak nagyobb része Bécsbe ment. Utána Győrbe se sokkal kevesebb hízott évente. Azután az ország majdnem minden váro- saibafn] is voltak hizlaldák, községekbe[n] [a] házaknál az egész országba^], ezekből is sok [sertés] került Bécsbe, amit [az] ottani vidéki hentesek el nem tudtak fogyasztani. Szóval, [amit] a vidékek nem tudtak elfogyasztani, azt a kereskedők megvették, azokat is mind Bécsbe szállították. A hizlalásnak Győrbe[n] volt a legjobb előnye a nagyobb hizlalók között, mint Kőbánya is, és még jobban az alföldi városokkal összehasonlítva. Abból a szempontból Győrbe[n] mindig arra számítottak, [hogy mennyit rendel Bécs.] Kedden volt a vásár. Hétfőn 10 óráig soha nem is raktak181 ott a sertéskocsik. A győri állomásokon a kocsik mindig ötvenesével, százával álltak. Nem kellett gondolkodni, [hogy] nem lesz kocsi. Hétfőn már tudták, mert már Kőbányán is tudták, mennyit raktak be vasárnap. Mert azok[nak] akkor be kellett rakni a többi alföldi városokból, uradalmakból, ahol hizlaltak, és a kereskedőidnek], amit falukon összeszedtek, azoknak azt már szombaton mind be kellett rakni. Szóval, hétfőn 10 órára azt már tudta [mindenki], mennyi van tudatva. Altkor Bécs Győrt tudatta, ha kevesebb volt, mint amit Bécs hetenként fogyaszt, akkor annyit raktak Győrbe, amennyit körülbelül Bécs egy hétig fogyaszt. 180 A fővárost az első világháborúig a kőbányai sertéshizlaldák látták el sertéshússal. A nagytétényi sertéstelep 19x4-1923 között Fónagy Béla kivitelezésében épült Just Lajos és Vajda Béla tervei szerint. Az 1950-es években bővítették, 1995-ig működött. 181 értsd: rakodtak »107 «
