Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
^ Forrásközlés íf^> Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM folytán a Vas megyei379 Tömördre, a Chernelek kúriájába, ahonnét több mint 700 kötetet sikerült megmenteni a magyar kultúrának.'80 Száz évvel azelőtt egy Chernél már adott tekintélyes mennyiségű könyvet könyvtárunknak,'81 most az akkor ott maradt másik rész került össze a rég elszakadt kötetekkel. Volt olyan mű, amelynek második kötete már 100 esztendeje várta a most érkezett első kötetet. A kirándulás alkalmával találtam és elhoztam 2 darab kéziratot, 1 RMK-t, amely eddig 1 példányban csak csehszlovák megszállt területen volt ismeretes Szabó Károly szerint. '82 Tö- mördről került hozzánk a Jöcher Gelehrten Lexikon hat kötete is.383 Ilyen könyvtári kirándulást csináltam, természetesen az illető tulajdonosok meghívására: Szokolyára’i/' Nagy István espereshez,385 Erdőcsokonyára Halka Sándor espereshez,386 kedves komám uramhoz, ahol Jókai emléket is találtam a padláson:'87 Széky Béla 1842. évi pápai főiskolai igazgató388 magánpénztári naplóját, melyben ez a 379 Csak a gépelvényben! 380 1929-ben Chernél Antal őrségi egyházmegyei gondnok adományozott 722 darab könyvet a kollégium könyvtárának. Pápai Református Kollégium értesítői. 1928/29. 24. DPL 1929. 250-251. 381 1796-ban Chernél Sámuel kapitány ajándékozta könyvtárát a pápai református főiskola részére. BORSOS 1901. 10. DPL 1929. 250-251. 382 Szabó Károly (1824-1890) történész, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Református lelkészi családban született, tanulmányait Debrecenben végezte, majd Késmárkon jogot hallgatott. 1859-től Kolozsváron élt: könyvtárnokként működött, emellett a református kollégiumban görögöt tanított. 1874-től a kolozsvári egyetemen a magyar történeti tanszék professzora lett. SZINNYEI 1891-1914. XIII. 237-240. 383 Jöcher, Christian Gottlieb (1694-1758) német tudós, könyvtáros, lexikográfus. Az Allgemeine Gelehrten Lexikon Lipcsében jelent meg 1750/51-ben. Az elkezdett munka halála után is folytatódott, a bővített kiadás (6 kötet) 1810-1822 között jelent meg Brémában. 384 A gépelvényben tévesen: Szobolyára. 385 Nagy István 1870. szeptember 24-én született Diósjenőn. Apja Nagy Gedeon diósjenői lelkipásztor és esperes, anyja Nagy Hermin volt. Középiskoláit Vácon és Pápán, a teológiát 1892-ben Pápán végezte. Öt évig segédlelkészkedett, előbb Diósjenőn apja mellett két évig, majd Szokolyán Kálnicki Pál mellett három évig. 1897-től 1941-ig volt szokolyai lelkipásztor. 1913-ban egyházmegyei főjegyzővé választották. 1922-1940 között töltötte be a drégelypalánki egyházmegye esperesi tisztét. Első felesége Vörös Lilla, Vörös Károly váci lelkipásztor és Fábián Lilla leánya volt, aki másfél évi házasság után tüdővészben elhunyt. Második felesége Gaál Hedvig, Gaál Mihály ősagárdi evangélikus lelkész és Algőver Gizella leánya lett. 1941. február 8-án hunyt el. DREKK O. 394t. 260. TtREL I. 8. d. 11. Pilismarót. I, V, VI. DPL 1941. 35-36. ZOVÁNYI 1977- 158. 386 Halka Sándor 1884. március 18-án született Hedrehelyen (Somogy vm.), apja Halka Mór körjegyző, anyja Mayer Ilona volt. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit 1894-től Csurgón, a teológiát Pápán végezte. 1907-ben feleségül vette Antal Margitot, Antal Lajos ászári lelkész leányát. 1907-1910 között Zselickisfaludon, 1910-1941 között Erdőcsokonyán szolgált. 1913-tól az egyházmegye al-, 1923-tól főjegyzője lett, 1924-ben pedig megválasztották az egyházmegye esperesének. 1941. február 19-én hunyt el 57 éves korában. DREL I. 1. u. Erdőcsokonya. 1, 11. Zselickisfalud. I. 5. DREL II. 138. a. 1941. április. 13-21. SZABÓ 1929. 165, 361. BECK 1935. 25. DPL 1941. 72-73, 79-80. ZOVÁNYI 1977. 65. ,8? A padláson talált Széky Béla-féle feljegyzésekről a Jókai és Pápa című írásában is szó esik, ami az 1924-1929. évi Jókai Kör Évkönyvében jelent meg. A Pápai Jókai Kör Évkönyve az 1924-29. évről. Pápa, 1930. 77-81. 388 Széki Béla (Albert) 1814-ben született Kölkeden (Baranya vm.), apja Széki Pál ómorovicai, kiskölkedi (Baranya vm.) lelkész, anyja Szilágyi Julianna. Felesége Tóth Apollónia, Tóth Mihály lelkész leánya, majd Kimiti Julianna, Kimiti János babarci lelkész leánya volt. Tanulmányait Gyönkön, Pápán, majd Berlinben folytatta. 1839-ben a pápai teológiai akadémia tanára lett, 1853-ig tanított Pápán. Ekkor Erdőcsokonyán, a somogyi egyházmegyében lett lelkész, ahol 1859-ig működött, majd 1871-ig ismét pápai [ 561 ]
