Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
<«$■ Forrásközlés Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM Zsigmondék,845 Czeglédy Sándorék,846 Pákozdy Lászlóék,847 Bartha Tiborék,848 Békefi Benőék,849 Medgyessyék, Illyés Endre,8’0 Takács Béla,8’1 Virág Sándor,852 844 Kállay Kálmán 1890. október 11-én született Pozsonyban, apja Kállay Ferenc tisztviselő volt. Elemi és középiskoláit Pozsonyban végezte, 1909-ben tett érettségi vizsgálatot az evangélikus líceumban. A teológiát Pozsonyban és Pápán végezte. Három tanévet az utrechti egyetemen tanult, párhuzamosan beiratkozott hallgatója volt a pápai teológiának is. Pápán tette le első lelkészképesítő vizsgáját, 1915-ben szintén Pápán szerzett lelkészi oklevelet. 1914-től helyettes lelkész volt Hontfüzesgyarmaton, 1916-ig hitoktató Bukarestben. Ezután tábori lelkészként Kórógyon szolgált, majd Bukarestben esperes volt. 1920-tól helyettes tanár lett Pápán, 1921-1923 között konventi titkár, 1923-tól lelkészképző intézeti tanár Debrecenben, majd 1928-tól egyetemi nyilvános magántanár. Még 1916-ban Bukarestben házasságot kötött Vadas Annával, a bukaresti református iskolák igazgatónőjével, aki 1949-ben elhunyt. 1952-ben másodszor is megházasodott, ekkor Csánky Erzsébetet, Tóth Lajos jogtudományi doktor özvegyét vette el. 1959. július 12-én halt meg Debrecenben. ERDŐS 1959. 366-367. ZOVÁNYI1977. 289. PÓTOR 2002. 62-63. MARKÓ 2001-2007. III. 687-688. 845 Két Varga Zsigmondról lehet szó: Varga Zsigmond 1886. február 5-én született Marosdécsen (Tor- da-Aranyos vm.). A gimnáziumot Nagyenyeden, a teológiát Kolozsváron végezte. 1908-1911 között külföldön: Berlinben, Genfben és Utrechtben tanult. Bölcsészdoktori címet és teológiai magántanári képesítést szerzett. 1911-től káplán lett Kolozsváron, 1913-tól Debrecenben könyvtártiszt, 1915-től lelkészképző-intézeti tanár, 1921-től az egyetem vallástörténeti tanszékének nyilvános rendes tanára. 1944-ben nyugalomba vonult. 1956. április 18-án hunyt el. ZOVÁNYI 1977. 675. CSOHÁNY 1988. 255-256. KORMOS 1988. 445- 446. SZÖGI 2000. 83 (577. sz.). 169 (2064. sz.). SZÖGI 2001. 161 (2207. sz.). BOZZAY-LADÁNYI 2007. 176 (2107. sz.). Varga Zsigmond J. (1918-1997): lelkész, teológiai tanár, szótáríró. 1942-1953 között a debreceni református gimnázium latin, görög és német tanára, 1953-tól 1978-ig a debreceni teológiai akadémia újszövetségi professzora volt. Az 1958-1962 közötti és az 1973/74. tanévekben az akadémia dékánja. 1954-től 1978-ig a Teológiai Internátus vezetői tisztét is betöltötte. Fő műve: Görög-magyar szótár az Újszövetség irataihoz. (Bp., 1996.) KOCSIS-SZABÓ 1988. 338, 339, 340, 344. 846 Czeglédy Sándor, ifjabb (1909-1998) teológiai tanár. Apja Czeglédy Sándor pápai teológiai tanár, győri, ceglédi lelkész, anyja Kosa Margit volt. Középiskolai tanulmányait a pápai református, majd a győri bencés gimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait 1 évig Pápán, 1 évig Budapesten, majd 1929-től az Egyesült Államokban: Daytonban és Princetonban végezte. Hazatérése után Budapesten, majd Cegléden segédlelkészi szolgálatot végzett. 1938-tól a budapesti, 1940-től a debreceni teológia gyakorlati teológiai professzora lett. BELICZAY 1955. 209. CSÁJI 1955. 198. CSOHÁNY 1988. 257. KOCSIS-SZABÓ 1988. 311. 847 Pákozdy László Márton (1910-1993) református teológiai tanár. Hódmezővásárhelyen született. Teológiai tanulmányait Debrecenben, Halléban és Utrechtben végezte. A debreceni, majd a budapesti teológiai akadémia tanára volt. CZEGLÉDY 1988. 573, 575. KOCSIS-SZABÓ 1988. 308-309, 311, 318. 848 Bartha Tibor (1912-1995) református lelkész, püspök, teológiai tanár. Teológiai tanulmányait Debrecenben, Halléban, Marburgban és Baselben végezte. Teológiai doktori oklevelet szerzett Debrecenben. 1941-1945 között vallásoktató lelkész volt Munkácson, majd Csaholcon, Berekfürdőn és Debrecenben lelkészkedett. 1853-1858 között a debreceni teológiai akadémia tanára, 1958-tól 1986-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt. Országgyűlési képviselőként is működött, emellett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke és a Református Zsinat lelkészelnöke is volt. 49 Békefi Benő (1909-1964) teológiai tanár, református püspök. Teológiai tanulmányait Budapesten és Debrecenben végezte. A nyíregyházi diakonissza intézet megszervezője, majd annak lelkésze is volt. Ezután nyíregyházi lelkészként, közben 1954-1959 között a nyírségi református egyházmegye espereseként is működött. 1959-től a debreceni, majd a budapesti teológián tanított. 1962-től a dunántúli református egyházkerület püspöke lett. Szerkesztette a Magyar Református Ébredés és a Keresztyén Család című lapokat is. ZOVÁNYI 1977. 162, 441. MARKÓ 2001-2007. I. 565-566. 50 Illyés Endre (1897-1962) református lelkész, egyháztörténész. Tanulmányait Debrecenben, Kolozsváron és Genfben végezte, vallástanári és történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Segédlelkészi szolgálat után hitoktató Miskolcon és Szegeden, majd Debrecenben gimnáziumi vallástanár. 1942-1950 között Debrecenben lelkészképesítő intézeti tanárként működött, 1950-től a teológiai akadémián oktatott. 851 Takács Béla (1930-1997:) református lelkész, múzeumigazgató, a néprajztudomány kandidátusa. Tanulmányait Sárospatakon, majd Debrecenben végezte. A debreceni nagykönyvtárban segédlelkészi beosztásban működött, majd 1958-1973 között a sárospataki református gyűjtemény igazgatója volt. 1973- tól 1994-ig a a debreceni kollégium gyűjteményét vezette. BOLVÁRI-TAKÁCS 2008. 86. [ 619 ]
