Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései III. (folytatás)
Forrásközlés Acta Papensia XIII (2013) 1. SZÁM színház megszemlélésére. Kívül persze alacsonynak látszik, de amint bementek, nem hittek a szemüknek, mert belülről sokkal magasabb volt. Csodálkoztak, hogy miképpen lehetséges ez. — Nem boszorkányság — mondám. Egy kis ügyesség, semmi más. Én a tetőt úgy szerkesztettem, hogy a nézőtér mennyezete egészen a tetőbe lett szerkesztve, ezzel nyertem kb. 1 V2 métert. Az előcsarnokból a földszinti páholyok- és székekhez a széksorok a színpad előtti zenekar felé egymás előtt süllyedtek lefelé, úgy hogy mindenik pad- vagy székről a színpadot mindenki láthatja. Ennek szintjétől a zenekar helye ismét vagy 70-80 cm-re lej[jjebb van. így nyertem teret a belső részben. Este a ház kivilágításánál volt nagy csodálkozás! Az alapszín halványsárga aranyozással, a páholyok veres tapétával, aranyozott keretű tükrökkel s a t[öbbi]. — A közönség nem győzte a tapsot, engem éltetve. Az újságírók egyenként jöttek hozzám gratulálni és kezet fogni. Azt mondták, hogy ezzel példát adtam a többi városoknak, hogy miképpen juthatnak ily gyönyörű és olcsó színházhoz. No, volt elég dicséret a lapokban! Ősz felé még folytak az építési munkák. Ráth Károly felkért, hogy tartsak vele a most még nyitva levő hallei és nürenbergi [nürnbergi] iparkiállítások megnézése és tanulmányozása végett. Ezeket behatóan tanulmányoztuk. Onnan visszatérve octóber í-én Ilonka leányunkat Grác[ba] vittük az első rendes nőnevelő intézetbe. Onnan haza érkezve az újságban olvastam, hogy Zombor városa egy állandó színház építési terveire pályázatot hirdet. Elhatároztam, hogy pályázok ezzel a pápai mintával. Novemberben is felhívott Ráth egy értekezletre a kiállítás ügyében. Nem tudtam, hogy hány napra. A már előrehaladt pályázati terveket felhoztam magamai, hogy időt ne veszítsek, tehát a szállodában is dolgoztam. Egyik nap Kauzer József kollégám értem jött, hogy menjünk a szemléhez. Azt kérdezte, [hogy] min204 dolgozom. Megmondtam, hogy a zombori színházterveken dolgozom, s nem akarván a terminusról lekésni, felhoztam magammal a munkát. — Zomborba akar Ön pályázni? — kérdi. — Ne vesződjék azzal egy percig sem. Tudja, hogy Pártos Gyula205 oda való, tömérdek rokonai vannak, ott Pártos ellen nem lehet győzni! Már mennyire van a dologgal? 204 A kéziratban: mit, javítottuk. 205 Pártos (Puntzman) Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. - Budapest, 1916. december 22.) építész, a magyar szecesszió úttörője. Szkalnitzky Antalnál és a pesti József Ipartanodában [96]
