Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 1. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései III. (folytatás)

^ Forrásközlés ^ Acta Papensia XIII (2013) 1. SZÁM kiderült, hogy magyar alattvaló, nyomban kérdést tettek a magyar kormány­nál, hogy mit tegyenek vele. Ismét azt kérték, hogy fedezet alatt kísérjék Stamplt Veszprémbe, és adják át a törvényszéknek. Ez meg is történt. Simor bíró és az ügyész visszatértek Veszprémbe és ott folytatták a vizs­gálatot. A liquidátióval a[n]nyira mentünk, hogy már csak 30.000 forint maradt elintézetlenül, és meggondolva, hogy ezért nem érdemes két embert fizetni, az igazgatóságnak azt ajánlottam, hogy ennek továbbviteléről gon­doskodjék. így is történt, én pedig láthattam a saját dolgaim után. Amit a bankba bejutottam a múlt évben, a győri járásbírót feladtam az igazságügyi minis [z] tóriumnak, kérve új bíróságot.176 A minis [z] tér azonnal vizsgálatot indított Sebő Imre járásbíró ellen és panaszaimat figyelembe véve, a per továbbvitelére a budapesti VI. kér[ületi] járásbíróságot küldte ki, ahol 3500 forint helyett 18 ezer forint tőkét és annak kamatjait és a perköltségeket megítélték, mely ítéletet persze a győri alperesek azonnal megfellebbezték. Ezen idő alatt napam sógora, Hets János és Hets Mátyás veje, Vörös Jenő ügyvéd nálunk megjelentek. Nem tudtuk elgondolni jövetelük okát, míg a sógor elő nem adta, hogy leszámolni jöttek, mert van rá alap, mivel Lengerer és Jerfy hajlandók Voytával kiegyezni és ők 15.000 forintot hajlandók fizetni. Engem meglepett a dolog, de aztán kimutatták, hogy mi 19.000 forinttal tar­tozunk. Persze ebben nagy összeggel szerepeltek a kamatok kamatjai, mert a sógo­roknak nem volt elég a dús nyereség. Én azt mondtam, szőrért szőrt, [akkor] belemegyek a dologba, másképpen nem. Ők azt mondták, hogy nem enged­hetnek, akkor nem marad más hátra, minthogy a cég követelését jelzálogilag biztosítják az ingatlanomon! Egyszerre átláttam a veszélyt: ha ezt megengedjük, akkor végünk van, mert egy agyonterhelt ingatlanra nem lehet üzletet tovább folytatni. Felhábo­rodva azt mondtam nekik: — Jó, tehát ezt nem engedhetem meg, elfogadom a leszámolást úgy, hogy én 15.000 forintot átengedélyezem a cégnek, azonban a 4000 forintot csak kis részletekben akarom fizetni, és pedig évenként 200 forinttal, míg le nem jár, de ezt kamat nélkül. így aztán megtörtént a kiegyezés, én pedig minden összeköttetést a győri rokonokkal megszakítva, komáromi céggel álltam összeköttetésben, ahonnét 176 Itt már a Lengerer-Jerffy céggel szembeni követelési peréről van szó. Voyta a járásbíró­val elégedetlen volt, ezért kérte új bíróság kijelölését.

Next

/
Thumbnails
Contents