Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Műhely - Fa Lili Eszter: Egy genfi antikva restaurálása a Pápai Református Gyűjtemények könyvtárából (1. közlemény)
^ Műhely Acta Papensia XIII (2013) 1. SZÁM „Öt világrész van, és van egy Genf.”7 * Genf a világ legrégibb városai közé sorolható, és különleges helyet foglal el az egyetemes nyomdatörténetben is. 1440-től Genf szinte első helyen áll Európában a nemzetközi kereskedelem terén. A tíz napig tartó nagyvásárok rendkívüli vonzóerőt jelentettek, és a helyi gazdasági életre is nagy hatást gyakoroltak. Nem véletlen, hogy az első genfi nyomda négy kiadványa az 1478-as esztendő négy nagy vásárának idejére esett. Az ősnyomtatvány-korból hét nyomdász neve ismert.' Genf városa már Kálvin János fellépése előtt a reformációhoz csatlakozott, részben ezzel kívánta még teljesebbé tenni a savoyai hercegi házzal és a genfi püspökséggel szemben kivívott politikai függetlenségét. Kálvin 1541-től a genfi városi tanács felkérésére a város egyházi életének vezetője lett. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból. Ez gyakorolta az egyházi hatalmat, és közvetlen befolyása volt a város világi igazgatására is. Kálvin betiltotta a hivalkodó, fényűző életmódot, a táncmulatságokat, a szerencsejátékokat, bezáratta a színházakat és a kocsmákat. Még az öltözködés és az étkezés szabályait is meghatározta. Ugyanakkor Kálvin kezdeményezésére 1559-ben megnyitották a genfi Akadémiát, amely tevékenyen hozzájárult a kálvinista teológia tanításához. Genf az irodalmi élet központja lett, ahol egyszerre 30 könyvnyomda működött.9 Amíg Genf a „protestáns Róma” lesz, addig a szomszédos Francia Birodalomban már kétszáz éve üldözik a protestánsok elveihez közel álló valdenseket, és a XVI. század elejétől a hugenottákat is.10 7 Talleryand-nak, Bonaparte külügyminiszterének tulajdonítják ezt a mondást. LŐKKÖS, 2000. Belot, Jean (1491-1518); Croquet, Jean (1491-1518); Crouse, Louis (1479-1513); Du Jardin, Simon (1479-1480); Stalle, Jean de (1478-1493); Steinschaber, Adam (1478-1480); Wirczburg, Henri (1484-1504). LŐKKÖS, 2000. 9 A protestáns „képtagadás” miatt az „ikonofób” városban 1565-1605 alatt megjelent mintegy 2300 kiadvány közül mindössze 80 illusztrált, ezek főképp természettudományos művek, valamint 40 körüli azon kiadványok száma, amelyekben maximum 5 illusztráció van. Az ornamentikák és emblémák, nyomdászjelvények szerepe ezzel párhuzamosan lett fontosabb. http://www.1001geneve.net/topic/index.html 10 II. Ferenc uralkodása alatt (1559-1560) szigorú rendeleteket hoztak a hugenották ellen. Eszerint amelyik házban református vallási összejöveteleket tartanak, az lerombolandó, az összejövetelen résztvevők halállal büntetendők. Az ezt követő összeesküvés és a kegyetlen megtorlás következtében több egymást követő vallásháború tört ki 1562-1570 között. Végül a hugenották majdnem teljes vallásszabadságot kaptak. Hogy az örökös belháborúknak véget vessenek, és a békét megszilárdítsák, a hugenották vezérének, Navarrai Henriknek eljegyezték a király nővérét. A lakodalmi ünnepség hatodik éjjelén, Szent Bertalan-napra virradóra 1572. augusztus 23-24-én váratlanul megkezdődött Párizsban, majd egész Franciaországban a hugenották lemészárlása. Mintegy két évtizeden át újabb sorozatos vallásháborúk dúlták az országot, melyet az 1598-as nantes-i ediktum zárt le. A XVII-XVIII. század eleje, XIII. és XIV. Lajos [8]
