Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Szemle - S. Pallós Piroska: Leghőbb vágyam Fiuméba kerülni... Magyar iskolák Fiúméban
^ Szemle Acta Papensia XIII (2013) 4. SZÁM részképzésről (2007), az óvodákról (2008) szóló dolgozata. A Könyv és Nevelés 2011-ben tette közzé Győrök Leó György (1847-1899) és Fest Aladár (1855- 1943) kiváló középiskolai tudós-tanárok fiumei éveit bemutató dolgozatait. Jelen terjedelmes kötet Simonné Pallós Piroska fiumei oktatástörténeti kutatásainak összegzésének tekinthető. A kézirat végső változatának kialakításához Kéri Katalin egyetemi tanár nyújtott lektori segítséget, a technikai szerkesztést Dávid János végezte. Kiadásáról a kaposvári Dávid Kiadó gondoskodott. Nyilván a kiadó korlátozott anyagi lehetőségeivel magyarázható, hogy a „szélesebb olvasói csoportokat” is megcélzó, ugyanakkor „felsőoktatási tankönyvnek” szánt kötet ragasztókötéssel, s nem cérnafűzött keménytáblás kivitelben jelenthetett meg. A szerző az előszóban világosan kifejti céljait: a dualizmus kori fiumei magyar iskolák rövid történetét, életét kívánja bemutatni, miközben arra is kíváncsi, hogyan feleltek meg a különböző típusú iskolák a magyar politikai elvárásoknak, s hogyan éltek a tanítók, tanárok „Európa talán legkevertebb népességű kikötővárosában”. (10) A korszak tárgyilagos bemutatásához fontosnak tartja a vázlatos történeti áttekintést, a város társadalmi-etnikai viszonyainak ismertetését, melyet kiegészít „a fiumei hangulat festése és egy sor történet, magyarázat, valamint iratok, feljegyzések teljes vagy töredékes közlése. ” (10) A szövegtestben valóban több fogalommagyarázat, számos irodalmi idézet, irat olvasható, melyet a kötet végi Mellékletben közzétett három dokumentum szövege egészít ki. Simonné Pallós Ilona tiszteletre méltó munkát végzett: tekintélyes meny- nyiségi levéltári és könyvészeti anyagot nézett át és dolgozott fel. Erről 422 lábjegyzet tanúskodik, melynek javarésze levéltári forrás jelzetét tartalmazza. (Bár a megadott hivatkozások alapján visszakereshetők az eredeti iratok, nem ártott volna a lábjegyzetek szerkezetét egységesíteni és a felhasznált fondok adatait a kötet végén, a bibliográfia jegyzék előtt Levéltári források címszó alatt föltüntetni. A hivatkozott levéltári irat iktatószáma után jó lett volna megadni annak címét, keletkezésének helyét és idejét. A bibliográfiai hivatkozások szabályosak, de sok helyet meg lehetett volna takarítani a szakiroda- lom szerző-évszám-oldalszám rendszerű említésével.) A téma komplexitásához képest kevésnek tartjuk a kötet végén olvasható válogatott irodalmat. A bibliográfiában három internetes forrás mellett 12 horvát, 23 magyar és 12 olasz munka bibliográfiai adatai olvashatók. Hiányzanak az osztrák (német nyelvű) oktatástörténeti munkák. A bibliográfiai tételek a szerzők ábécérendjében következnek és sorszámozottak, ami eltér a kialakult gyakorlattól. A folyóiratokban megjelent tanulmányok esetén több helyütt hiányzik az adott évfolyam és az oldalszámok megjelölése. A kiadó sincs minden esetben föltüntetve. A magyar nyelvű bibliográfiában több általános történeti mű is helyet kapott, ugyanakkor fontos művek kimaradtak. A [ 688 ]
