Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Szemle - Kurucz György: Keszthely grófja, Festetics György
<^S- Szemle Acta Papensia XIII (2013) 4. SZÁM 1791-től, amikor a hadseregtől leszerelt és hazatért, fő törekvése birtokainak gyarapítása és a nagybirtok modernizálása volt, de a közélettől sem szakadt el. 1791-ben megvette a muraközi, később a szalkszentmártoni uradalmat, hatékony magyar nyelvű birtokigazgatást épített ki, melyben fontos szerepet szánt jól képzett gazdatisztjeinek, illetve később a Georgikon tanárainak: Pethe Ferencnek (1762-1832), a szabadkőműves Nagyváthy Jánosnak (1755-1819), Rumi Károly Györgynek (1780-1847), Asbóth Sándornak (1768- 1823). A professzorokat rendesen megfizette, ugyanakkor magas követelményeket állított velük szemben, hiszen azok nemcsak tanítottak, hanem az uradalomtól független georgikoni tangazdaságot is irányították, bizonyos uradalmi adminisztrációs feladatokat is elláttak és alkalmi megbízatásokat is teljesíteniük kellett. Közülük leginkább azok voltak nehéz helyzetben, akik a földesúrtól és az uradalmi csúcsvezetéstől (Directio) való közvetlen függést nehezen tudták elviselni. Az erős egyéniségek (Pethe, Nagyváthy) előbb- utóbb konfliktusba kerültek munkaadójukkal és meghátrálásra vagy távozásra kényszerültek. Festetics ilyen esetben is nagyvonalúan járt el: végkielégítést adott és tartózkodott a bosszúállástól. A monográfia meggyőzően bizonyítja, hogy sikeres gazdálkodása, konszolidált pénzügyi helyzete tette lehetővé, hogy korának kiemelkedő mecénása, a magyar nemzeti kultúra támogatója, számos köz- és magánintézet alapítója legyen. Kultúra iránti vonzalmát széleskörű műveltsége alapozta meg, de szabadkőműves elkötelezettsége is a közjó szolgálatába állította. Gondoskodott arról, hogy birtokain megfelelő színvonalú népiskolák működjenek, támogatta a keszthelyi városi népiskolát, a gimnáziumot; az általa alapított Georgikon alsó-, közép- és felsőfokú szakképzést biztosított a hallgatóknak. A tanintézet elsősorban saját uradalmainak szakemberszükségletét elégítette ki, de a felsőfokú képzés (gazdatiszt- és jogászképzés) országos jelentőségű volt. A hallgatók közé paraszti, polgári és nemesi származásúak egyaránt bekerülhettek, bár a diákok szociológiai vizsgálata szerint az utóbbiak voltak kisebbségben. 1799-ben a szegényebb nemesek keszthelyi tanulásának megkönnyítésére nemesi konviktust is alapított, melyet később Sopronba, majd Pestre helyezett át. A katolikus főúr toleranciájának legékesebb bizonyítéka, hogy egyik uradalmi központjában, Csurgón 1794-ben református gimnáziumot létesített. Az 1780-as évektől kezdve titokban vagy nyíltan számos magyar folyóiratot, hírlapot, könyvet, írót támogatott. A szerző kiemeli, hogy Kazinczy Ferenc róla alkotott negatív véleménye nem fogadható el, mivel az csupán személyes sérelmen (támogatási kérelmének elutasításán) alapult. Később viszonyuk rendeződött, melyet a kölcsönös elismerés jellemzett. Festetics a magyar hivatásos színjátszást szintén felkarolta, sőt a diákszínjátszást is támogatta. A keszthelyi Flelikon-ünnepségek rendezésével az irodalmi életet pezsdítette fel, a Magyar Minerva c. könyvsorozat támogatásával a ma[ 685 ]
