Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései III. (folytatás)
Forrásközlés Acta Papensia XIII (2013) 1. SZÁM földet. Lázár Andor54 atyja akkor még fiatal ügyvéd volt, 55 az kapta ölbe a miss Mary-t. A cigány húzta a szebbnél szebb nótákat, a King papának majd a kö[n]nyei jöttek az örömtől. Pausa56 következett. Miss Mary az atyjához ment, no, azt mondja a leányának az apa: — Mit szólna anyád, ha látná, hogy vasárnap táncoltál! Jött aztán augustus 20-a, Szent István napja. Hogy az ország fővárosát láthassák, elvittem őket erre az alkalomra. Előző napon, aug[ustus] 19-én Győrtől gőzösön utaztunk, hogy Gönyün átüljünk a nagy hajóra, aztán már változatosabb volt a vidék. Különösen a Visegrád-részlet felette tetszett nekik. Este megérkezve a Hungária Szállodába[n] béreltem egy erké[l]lyel ellátott szobát az I. emeleten a Duna felől, ott az apa leányával lakott. Mellette egy kisebb szobát az én számomra. Amint kiálltak az erkélyre, felkiáltott: — Ily gyönyörűen fekvő várost még nem láttam életemben! Másnap korán reggeliztünk, és átmentünk Budára, ahol az útba eső Rudas fürdőt mutattam meg nekik, amely 1554-ben az itteni török basák által 54 Lázár Andor (Pápa, 1882. március 8. - Leányfalu, 1971. június 12.) református ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, gazdasági szakíró. A pápai református gimnáziumban érettségizett, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust (1903), majd ügyvédi oklevelet (1906). 1906-tól gyakorló ügyvéd Budapesten, 1932-1938 között előbb a Gömbös-, majd a Darányi-kormány igazságügy-minisztere volt. 1931-től Szentes, 1935-től Debrecen országgyűlési képviselője. 1933-ig a Magyar Távirati Iroda alelnöke. A második világháború után, egészen 1950-ig ügyvédi munkájából élt. 1951-ben kitelepítették az Alföldre, ahonnan 1953-ban szabadult. Ezután haláláig Leányfalun élt. 1906-ban jegyezte el szentkirályszabadjai Márffy Ede minisztériumi osztálytanácsos Irén nevű lányát. - Eljegyzés. = PH 3 (1906) 50. sz. (december 15.) 6., KENYERES 1981.1. 468-469., LÁZÁR 1999. 5-83., 2000. 7-16. 55 Lázár Benő/Benjámin (Pápa [?], 1848. december 31. - Pápa, 1887. július 28.) református köz- és váltóügyvéd, virilisként városi képviselőtestületi tag. A Pápai Casinó (1876), a Pápai önkéntes Tűzoltó Egylet tagja, egyben pénztárosa (1877). A Pápai Lövészegylet pénztárosa (1882), 1882-től a Pápai Veres Kereszt Egylet választmányi tagja, 1885-től a Dunántúli Református Egyházkerület Közoktatási Tanácsának világi tagja. 1881-ben eljegyezte, majd elvette a katolikus vallású Makara Gizellát, dr. Makara György Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosának lányát. Házasságukból négy gyermek született: Andor, Ferenc, Vilma, Lajos, az utóbbi 1888. áprilisában, 13 hónaposán, bélhurutban elhunyt. Lázár Benő rövid betegeskedés után, 1887. július 28-án, 39 éves korában öngyilkos lett, szíven lőtte magát. - Hymen. = PL 8 (1881) 10. sz. (március 6.) 43., - Halálozás. = PL 14 (1887) 31. sz. (július 31.) 144., Városunkban meghaltak julius 23-29-ig. = Uo. 245., Gyászjelentés. = PL 15 (1888) 18. sz. (április 29.) 71., LÁZÁR 1999. 5-83., 2000. 7-16. 56 pausa (latin) = szünet [60]
