Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
<0 Forrásközlés ij^> Acta Papensia xiii (2013) 4. szám napi Iskola, Biblia körök nagy jelentőségét és a genfi 1909. évi294 Kálvin ünnepélyen való személyes megjelenésével és a Szent Péter-székesegyházban tartott prédikációjával nagyban előmozdította, hogy a Magyar Református Egyházra a nyugati református egyházak figyelme a Presbyterian Alliance révén rávetődjék. Komáromban a KIÉ munkában, amelynek élén akkor Konkoly Thege Béla törvényszéki bíró állott295 de a tényleges munkát Varga Sándor hitoktató lelkész299 végezte, Fülöp Zsigmond, a későbbi komáromi városbíró és más fiatal emberek támogatásával én is részt vettem 29' A Nőegylet szeretetvendégségein — elnöknője özvegy Szépéné volt — előadással szerepeltem, és a város középiskolás diákjai közt, Varga hitoktató engedélyével és támogatásával bibliakört szerveztem, és velük a keresztyén tus templomban tartotta. 1900-ban indult meg lapja, az Ébresztő. A tagok nagy része az egyetemi hallgatók közül került ki, de lassan iparos és kereskedő fiatalok is szép számmal jelentkeztek. A Dániából induló népfőiskolái mozgalom magyarországi meggyökereztetése is a KIÉ nevéhez fűződik, és nem utolsó sorban az első hazai cserkészcsapatot is a budapesti KIÉ alapította. A világháború alatt katonaotthonokat tartottak fenn. Ennek a sokrétű és nehéz szolgálatnak a vezetését az ötvenes évekig több rendkívül jól képzett és kimagasló vezetői elhivatottsággal rendelkező KIÉ munkatárs végezte, köztük Szilassy Aladár, Megyercsy Béla, Töltéssy Zoltán, Pógyor István, Dobos Károly, Erős Sándor, Bonnyai Sándor és Teleki László. Működését a kommunista rendszer ellehetetlenítette, 1950-ben feloszlatta önmagát. A rendszerváltás után működése újraindult: néhány helyi csoport megalakulása után 1991-ben a Nemzeti Szövetség is megszerveződött. Munkájának ma Magyarországon evangélikus és református ága van; országos konferenciái, lapja, székháza, (Budapest, VIII., Horánszky u. 26.), földműves és iparos ifjak közt végzett munkája a KIÉ Nemzeti Szövetség irányítása alatt működik. PÁLL 1983. 444-448. DOBOS 1987. 276-281. KOVÁCS 1998. 46-49, 72-73.132-134, 159-160. KOSA 2006b. 1082-1083. 293 A kéziratban: Diákszövetség. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetségről (MEKDSz) van szó, mely 1904-1949 között működött, a főiskolai hallgatók felekezetközi szervezete volt. 1925-től a Magyar Diákok Pro Christo Szövetsége nevet használta. KISS 1941- 59-74- PÁLL 1983. 452-455. DOBOS 1987. 284- 289. KÓSA 2006b. 1088. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) rendszeresen tartott eredményes téli és nyári konferenciákat, a télieket Budapesten, a nyáriakat az ország különböző helyein. Az első nyári konferenciát Visegrádon, a másodikat Balatonalmádiban 40 fővel tartották meg. 1909-ben Sárospatakon volt a nyári konferencia 12, 1910-ben Tatán 80, 1911-ben Eperjesen 120, 1912-ben Debrecenben 120, 1913-ban Felsőszelin 140, 1914-ben Losoncon 160 résztvevővel. A MEKDSz 1923-ban 196 rendes tagot számlált, 1944- ben 102-t. A konferenciázó diákok száma sem érte el általában a 300-at. FORGÁCS 1925. 473-474. PÁLL 1983. 452-455. DOBOS 1987. 284. 294 Csak a gépelvényben! 295 Konkoly Thege Béla törvényszéki bíró az esztergomi missziói egyház, majd a révkomáromi gyülekezet főgondnoka volt 30 éven keresztül. A dunántúli egyházkerület világi tanácsbírói, majd aljegyzői tisztét is betöltötte. 1896-ban elnöksége alatt alakult ifjúsági egyesület Komáromban. Az 1910-es években a KIÉ országos alelnöki tisztét is betöltötte. 1934. augusztus 30-án hunyt el Komáromban, 81 éves korában. A Konkoly Thege Béla és Varga Sándor által végzett munkáról Pongrácz már 1944-ben, a Dunántúli Protestáns Lapban megjelent Emlékeim dr. Antal Gáborról című írásában megemlékezett. DREL I. 1. a. 1934. szept. közgy. Esperesi jelentés. 2-3. DPL 1934- U5, 180. 1944- 176-177- KOVÁCS 1998. 41. 61-63, 69. 70, 229. 296 Vargha Sándor 1905-1914 között hitoktató lelkész, 1914-1920 között a révkomáromi gyülekezet másod-, 1920-tól rendes lelkésze volt egészen haláláig. 1924. szeptember 14-én hunyt el 45 éves korában. Az egyházmegye főjegyzői, könyvtárosi tisztét is betöltötte. Felesége Szekeres Emília volt. TtREL I. 8. d. 10. Révkomárom. 16, 20, 21. 297 Tárnok Gyula későbbi marcelházi lelkész is megemlékezik önéletírásában a Vargha Sándor vezette ifjúsági csoportról: „Az akkori vallástanár, II. lelkész Vargha Sándor a középiskolás diákokat diákegyesületben tömöríti, ami abból állott, hogy minden vasárnap délelőtt istentisztelet végeztével bibliai önképző- köri órákat tartottak a fiúk. Itt maguk a diákok tartottak bibliamagyarázatot, egy-egy felolvasást valami előre megbeszélt kérdésről, szavaltak is.” KRÁNITZ 2013. 290. [ 551 ]
