Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
Forrásközlés ^ Acta Papensia XIII (2013) 4. SZÁM könyvtárakban és levéltárakban szétszórtan lévő okmányokat és leveleket,'53 Még megkezdhette a feldolgozásukat is. A másik nagy feladata a dunántúli református egyházkerület történetének a megírása voltf4 amelyből az első kötet nyomtatásban is megjelent, a második kötet pedig kéziratban várja a kinyomtatást. Tanáraink mindig az élen jártak; országos viszonylatban nem'55 kellett Pápának szégyenkeznie: a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságban,iy’ az Országos Református Tanáregyesületben157 jelentős szerep jutott nekik. Aki akart, tanulhatott tőlük. A teológián kezdtem meg az angol nyelv tanulását Csizmadia Lajos tanár vezetésével. A francia és német nyelvet a Német Birodalomból jött158 Hapt Lujza159 nyelv- mesternőtől tanultam tovább,160 és egyúttal több osztálytársammal Aebersold Leopoldina svájci nyelvmesternőtől'6' is magánórákat vettünk a német és angol társalgásból. lett. 1908-tól a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja is volt. TtREL I. 8. d. 9. Nemesvámos. 89. d. 11. Zánka. 1, 3, 6, 15-16. DPL 1899. 599-602. ZOVÁNYI 1977. 636-637. TUNGLI 1997.117. 153 A kéziratban: okmányok és levelek visszagyűjtését. ,54 A kéziratban: A másik nagy feladata volt... megírása. 155 A kéziratban: sem. ,5h A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1888. április 26-án alakult, miután létesítésének terve már az 1860-as években felmerült. A társaság elnöki tisztét 1896-tól Gyurátz Ferenc pápai evangélikus lelkész, majd püspök töltötte be. A célkitűzés megvalósításának fontos eszköze volt a már az alapítás évében elindított Protestáns Szemle című folyóirat. A Társaság tevékenysége az első világháború alatt mérséklődött, a háború után, 1921-1923 között szünetelt. A Protestáns Szemle is csak 1924-ben jelent meg újra. Az újjáalakulás után a társaság lelkészi elnöke Ravasz László, világi elnöke Bethlen István lett. Házi Kincstár és Koszorú címen megjelent füzetei széles néprétegekhez jutottak el. A Koszorúnak 220 füzete jelent meg, a Házi Kincstárnak 16 kötete. A társaság kiadványai között meg kell említeni a Magyar Protestáns Egyház- történeti Adattárat (1902-1934), mely 16 évfolyamával, 20 tudományos kötetével jelentősen hozzájárult a magyar protestáns irodalom gyarapításához. Szerkesztője Stromp László, Thury Etele, Pokoly József, Zsinka Ferenc és Mályusz Elemér volt. 1944-ben, az ország német megszállása után a társaság tevékenysége már kizárólag a Protestáns Szemle megjelentetésére összpontosult, de 1944 decemberében ez is ellehetetlenült. Ekkor megszűnt a társaság és a folyóirat is. Az 1989-ben Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület néven létrejött szerveződés felvállalta a korábbi Magyar Protestáns Irodalmi Társaság örökségét. Elnöke Szentágothai János, alelnöke Nemes Nagy Ágnes és ifjabb Bartók Béla lett. A Protestáns Szemle 1992-től jelenik meg újra Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében. ZOVÁNYI 1977. 384, 489. DOBOS 1987. 304. LÁSZLÓ 2006.1325-1339. 157 Az Országos Református Tanáregyesület (ORTE) 1902-ben alakult Debrecenben a református tanárok érdekvédelmi, szakmai szervezeteként. Folyamatosan megjelentette a Protestáns Tanügyi Szemlét, konferenciákat rendezett. Minden évben értesítőt, tankönyveket, szakkönyveket és iskolatörténeti kézikönyveket adott ki. Balatonbogláron és Borszéken üdülőket is fenntartott. 1951-ben az ORTE feloszlatta magát. 1991-ben az egyesület Debrecenben újjáalakult. SZABADI 2002. 12-14. KÓSA 2006b. 1088-1089. Csak a gépelvényben! 159 Hapt Lujza okleveles nyelvtanárnő a Nőnevelő Intézet polgári iskolájában az 1925/26. tanévtől óraadó francia tanárnő volt. Pápai Református Kollégium értesítői. 1931/32. 99. 1932/33. 104. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1908/09. 42. 1912/13. 72. 1925/26. 13, 22, 27. 1926/27. 37. 1927/28. 24, 25, 36, 38, 39, 50. 1928/29. 55. 58, 59, 61. 1929/30. 35, 38, 39, 52. 1930/31* 39, 42, 43160 A kéziratban: külön órákon folytattam. 161 Aebersold Leopoldina Bernben született, ott szerzett tanítónői oklevelet. Hollandiában nevelőskö- dött, majd Svájcban vezetett 1881-ig egy állami intézményt. Ezután több országban nevelősködött, 7 évig élt Japánban is. 1898-ban költözött Pápára, ahol egy évig a Nőnevelő Intézetben tanított, majd magániskolát nyitott. 1925-ig, 78 éves koráig élt Pápán, akkor hazaköltözött Svájcba. 1927. január 17-én hunyt el. A teológiai internátusra 480, a a Nőnevelő Intézetre 160 pengőt hagyott végrendeletileg. Pápai Református [ 537 ]
