Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Szemle - Gerzsenyi László–Mészáros Kálmán: A magyarországi baptista teológiai oktatás története (1906–2006) (Simon Ervin)
Acta Papensia xiii (2013) 3. szám A könyv nyilvánvalóan ismeretterjesztő célzattal született,2 ezért az intézménytörténet ritkán egészül ki más, például társadalomtörténeti nézőponttal, noha e kitérők nem volnának tanulság nélküliek. A közvetített ismeretek mélysége is a könnyed értelmezés céljaira lett kalibrálva. Ezt az ismeretterjesztő funkciót tulajdonképpen tökéletesen be is tölti a kötet. Mindazonáltal a kisegyházi múlt iránt mélyebben érdeklődők talán örömmel olvastak volna, vagy olvasnának eztán olyan „életszagú” részletkérdésekről, mint például milyen visszhangja volt vagy lehetett a szemináriumnak a korabeli protestáns teológiák vezetői körében. Milyen lehetett a baptista „kontárok” szakmai megítélése? Hogy a század második felében megindult az együttműködés, azt olvashattuk, de korábban voltak-e becsmérlő, lekicsinylő megjegyzések a baptisták próbálkozásaira. Azért volna izgalmas e kérdés tisztázása, miután tudott dolog, hogy az elemi oktatás primer, különösen felekezeti szférájában persona non grata volt tulajdonképpen minden baptista hátterű diák. S ahol a maguk útját (baptista elemi iskola létrehozása vagy semleges községi iskola erőteljes követelése) kívánták járni a diszkriminált baptisták — előbbire példa lehet Ócsa, utóbbira Csetény —, ott komoly ellenállásba ütköztek. Oktatástörténeti szempontból kívánatos volna kissé alaposabban tisztázni azt is, hogy miként festett a szeminárium állami elfogadottsága, besorolása, netán akkre- ditációja a század első felében. Nagy erénye a könyvnek a sok száz fotó, melyek nem csupán illusztratív szándékkal elhelyeztek el a lapokon, hanem jól ki is egészítik a leírtakat. Például tucatnyi tabló az egyes évfolyamokról, személyekről (felekezeti karriert befutó oktatók és diákok), valamint fotók a korai évekből, melyek alapján fogalmat alkothatunk a teológia tárgyi környezetéről (térképek, földgömb, katedra, stb.). Levéltári kutatásokra nem terjed ki a kötet hatósugara: az eddigi szakirodalmi és sajtó (Békehírnök) feldolgozásokból építkeztek a szerzők. A felvetett kérdések tisztázása már vélhetően elengedhetetlenné tenné a levéltári mélyfúrás alkalmazását. A küllemében is mutatós, igényes kötet jó érzékkel szerkesztett szintézise a baptista teológiai oktatás alapvető történetének, mely bizonyára a felekezet berkein belül lel fokozottabb népszerűségre. Főként, hogy tankönyvi alkalmazása sem elképzelhetetlen. Szakmai körökben jobbára a tematikus tájékozódás megkönnyítésére, eset- és résztanulmányok előkészítő munkálataihoz vehető igénybe, de — mint a példa is mutatja — gondolatébresztő hatása is van, ha érdeklődő, nyitott alapállással közelít hozzá az olvasó. Simon Ervin 2 Erre utal, hogy szövegközi hivatkozásokkal sem találkozik az olvasó. [ 491 ]
