Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)

^ Forrásközlés ^ Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM szemünket is le kellett hunyni, hogy addig ide-oda ne tekintgessünk. Nagy ünnepek közeledtekor otthon estenként énekelgetnünk s bibliát olvasnunk kellett. Pápai deák koromban számtalanszor gyalog hozta el utánam a „hazait”, s kora reggeli órákban pénteken sokszor lestem-vártam, s ilyenkor mindig lel- kemre kötötte a szorgalmas tanulást és a jó magaviseletét. Mikor már tanítóvá lettem, rendesen ő írta meg utánam a leveleket, ámbár édesapámnak is elég jó írása volt. Kisújfaluba — megbetegedésem alkalmával — ő és édesapám ko­csin jöttek el meglátogatásomra. Mikor özvegységre jutott, s Csokonyába hozattam el nővéreimmel együtt, igen sok dologban volt segítségünkre. Anyai szeretete melegénél nálunk sok­szor megfordultak többi testvéreim is. Miklós, Gábor — mikor még rendes állásaik nem voltak — hónapszámra is el-eljöttek hozzánk, László pedig 4-5 éven keresztül nálunk végezte el elemi iskoláit. Hálát adok az Istennek, hogy gondozásunk s Mári húgom ápolgatása mellett immár 91-ik évében van, s megérte gyermekei sorsának jobbra fordulását, akikért anyai jóságos szíve annyit aggódott és epekedett. Az apai, anyai gondoskodás s előrelátás mellett a sok testvér közül — hála Istennek — egy sem jutott ínségbe, még nagy sze­génységbe sem. Rajta leszek, hogy édesanyám, míg Isten élteti, minél na­gyobb mértékben vehesse el jutalmát jóságának, szeretetének tőlünk, hálás gyermekeitől s unokáitól. (Lenke kisfia őneki már unokájának unokája.)119 Emlékezetének fennmaradását halála utánra is biztosítja a jubileumi ün­nepélyen nevére tett azon 100 koronányi alapítványom is, mely azóta többek hozzájárulásával s az időközi kamatokkal 460 koronára emelkedett. (Az ala­pítvány rendeltetése a legalább 500 koronáig való gyarapodása után kamatja­ival segélyezni évenként egy-egy szegény sorsú sokgyermekes szülőanyát.) Itt említem meg, hogy a nevemre tett alapítvány összege már elérte az 500 ko­ronát, s kamataival már pár év óta segélyeznek 1-2 szegény sorsú jó magavi­seletű tanulót, az Antal Gábor-alapítvány összege pedig már 873 koronára emelkedett. Feleségemmel — Odor Máriával — 1868. november 19-én léptem házasélet­re. Immár 51 évet töltöttünk el együtt. Az 51 év sok dolgot és gondot okozott neki. Hamarosan és sűrűén születtek gyermekeink: Mariska (1869-ben, meg­halt 1893-ban), I. Sándor (született és meghalt 1871. január 2-án), Ilona (1872­119 Ükunokája. [ 445 ]

Next

/
Thumbnails
Contents