Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)
Forrásközlés ^ Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM Pápáról egyszer Patkó Károly tanulótárs81 elhívott bennünket cseresznyeszedésre a Somlyóra. Jóllakás után az észak-nyugati oldalon lévő pincéjüktől út nélkül mentünk fel meredek sziklafalakon át a váromladékra. Ott nemzeti dalokat énekeltünk, s aztán egy meredek külső falon felmásztunk egy leszakadt mennyezetű terem belső falszéleire, hogy helyet találjunk nevünk bevésésére. Ott volt is elég hely nevünk beírására, de életveszélyes dolog volt az onnan való lejövetelünk. Udvarhelyi segédtanító koromban principálisom deák fiával együtt gyalog mentem el Szigetvár-Pécs érintésével Mohácsra, s onnan a Csele-patak melletti Lajos király emlékszobrához. Csokonyából részint privát passzióból,82 részint növendékeimmel, tanítótársaimmal tanulmányutazások, társas kirándulások céljából sokfelé tettem utazást. Voltam a növendékekkel többször a közeli erdőben, az újlaki cserben, majd (a visontai és rinya-újlaki kollegákat és tanítványaikat is csatlakozásra kérve) Babócsán, Barcson, Szigetváron, Pécsen. Barcson a távírás módját mutatták meg, és érzékeltették tanítványainkkal a villanyáramot, a Dráván meg- hajóztatták őket, Szigetváron az uradalmi telefonállomásról telefonozhattak a dencsházai tanító úrnak s tanítványainak, és meghívhattuk őket másnapra a megye határánál való találkozásra. Emellett megnézhették a várt s a Zrínyi emlékszobrot, ahol a vonatkozó történeteket mondták, s a verseket szavalták el, és nemzeti énekeket énekeltek. Az ünnepély végeztével másnap kivezettük őket Botyka felé a baranyai határárokhoz, ahová már előző nap meghívtuk a dencsházai, baranyai iskolásokat is. Pécsett iskolákat, templomokat, nyomdát, temetőt, stb. néztek meg, a nagyobbakat a pécsbányatelepi bányákba is levitettük. Mindezen községek, illetőleg városok tanítóit előre értesítettük odautazásunk idejéről, akik aztán zászlók alatt kivonult tanítványaikkal vártak bennünket, bekísértek, elszállásoltak, s gulyásos levessel, túrós tésztával, másutt süteménnyel, sajttal, sörrel vendégeltek meg bennünket. Felejthetetlenek lesznek a néhány tanítótársammal messze vidékeken teljesített tanulmányi utazásaink is. Leggyakoribb útitársam volt Nagy Lajos (szentai tanító),83 majd utóbb Zsinka János (volt magyarújfalui),84 egyszer 81 Patkó Károly tanuló Nagypiritről származott. KÖBLÖS 2006. 372, 379, 405, 414. 82 passzió (latinból): szenvedély, kedvtelés 83 Nagy Lajos az 1880-as évek elejétől Csökölyön másodtanítóként, 1888-tól Kistamásiban rendes tanítóként működött. 1896. szeptember 30-án a szabási gyülekezet választotta meg tanítójának, ahol 1904-ig szolgált. 1905-től 1923-ig szentai tanító volt. DREL II. 138. a. 1888. aug. kgy. 18. 1897. jún. kgy. 41. 1904. aug. kgy. 74. Egyházkerületi Névtár. 1882. 18. 1884. 18. 1885. 20. [ 424 ]
