Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Forrásközlés - Köblös József: Lelkészi bizonyságlevelek a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárában
Forrásközlés Acta Papensia xiii (2013) 3. SZÁM 1. Csuporos Ferenc 1736-ban született Szentgálon. Tanulmányait a helyi iskolában kezdte, majd — az 1815-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv életrajzi bejegyzése szerint, mely alighanem saját bemondásán alapszik — „folytatta és végezte Deb- retzenbenn”,2 A gond csak az, hogy neve nem fordul elő a debreceni kollégium törvényeit aláírók között.3 Ezután 1757-ben felsőőri rektor lett, ahol 1766- ig szolgált.4 Ezt követően életrajzában mintegy 8 éves hiány mutatkozik,5 majd 1773-ban vagy 1774-ben szülőhelyén, Szentgálon lett káplán.61776-ban a nagyvázsonyi gyülekezet hívta meg prédikátorának, így az önéletrajzi bejegyzés 1775-ös évszáma is hibás.7 Esperese júliusban exmittálta, püspöke decemberben szentelte.8 Ami tanulmányait illeti, néhány dolog valóban azt látszik valószínűsíteni, hogy nem volt hivatalos teológiai végzettsége. Az anyakönyvi bejegyzés hiánya, a feltűnően hosszú rektori időszak, az életrajzában összemosni igyekezett nyolc esztendő egyaránt gyanússá teszik az életrajzi bejegyzésben szereplő állítás igazát. Szemet szúró az is, hogy az esperesi exmissionális szintén kerüli kollégiumok, akadémiák konkrét emlegetését, holott ez például Fábián József 2 24. Novembris 1815. Prédikátor Csuporos Ferentz. Született Szent Gálonn 1736^; tanulását kezdette Hazájábann, folytatta és végezte Debretzenbenn; Oskola Mesterré lett 17 ST^1 Felső Örbenn, és ott szolgált 12 esztendőkig; azutánn Káplán volt Hazájábann 2 esztendeig; innen vitetett Nagy Vásonyba rendes Prédikátornak 1775^; 1785^- fogva szolgált Szent Istvánonn. DREL II. 217. b. 1815.11. Ehhez igen hasonló a Prédikátori Tárház 1808-as évfolyamában közölt életrajz: „Tiszteletes Csuporos Ferentz Úr született 1736 Szent Gálon Veszprém Vármegyében. Tanúit hazájában és Debretzenben. Oskola Mesterré lett Felső Őrben 1757-ben, és folytatta ezen hivatalt 12 esztendőkig. Ezután káplánkodott Hazájában két esztendeig, rendes Prédikátorrá lett Nagy Vásonyban i77sben, i783ban Szent-Istvánra költözött.”FÁBIÁN-LÁTZAI1808.176. 3 Sem a Thury Etele-féle régi névsorban, sem a Szabadi István által szerkesztett, legújabban megjelent kiadványban nem fordul elő. THURY 1908. SZABADI 2013. 4 PATAKY 1990.157. PATAKY 1992. 194. 5 Ha az 1. sz. jegyzetben olvasható évszámokat összeadjuk, 1757 és 1775 között csak 14 esztendő jön ki! Ezenfelül nagyvázsonyi lelkészsége csak az 1776-ban kezdődött, így itt is le lett nyelve egy év. 6 Ha valóban két évig káplánkodott Szentgálon, annak már 1773/1774-ben kellett elkezdődnie. 1745 és 1775. március 8. között Naszályi Száz István volt a szentgáli lelkész, őt 1775. március 22-től Kótzán Ferenc követte, aki 1785-ig szolgált. Csuporos talán az öreg Naszályi mellé került, hogy segítségére legyen. Naszályi 1776 tavaszán meg is halt, 1766. IV. 8-án Köveskálon temették. Mindenesetre Csuporos nem szerepel a szentgáli segéd- és helyettes lelkészek névsorában, ott az első adat 1886-ból való! TtREL I. 8. d. 8. Köveskál. 6. d. 11. Szentgál. I. 2, 5. II. 24. 7 Az előző lelkész, Toronyai János 1776 elején még nagyvázsonyi prédikátor volt, 1776 márciusában ment át Csórra. TtREL I. 8. d. 6. Csór. 6. d. 9. Nagyvázsony. 2, 3. Miután nem betegség vagy öregség miatt esett ki a nagyvázsonyi szolgálatból, hanem egy másik gyülekezethez ment át, nem valószínű, hogy Csuporos személyében segédlelkészt kapott volna. 8 Az exmissionálist lásd a források között: 1. sz. dokumentum! 1776. december 3-án Adásztevelen kelt papi diplomáját a püspökön kívül Pados Ferenc veszprémi esperes és Szatmári Ács András adászteveli lelkész írta alá. DREL I. 24. f. 5a. [ 370 ]
