Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Műhely - Hudi József: Takácsi nemes község alfabetizációja a későrendi korszakban (1698–1847)
HUDI JÓZSEF Takácsi nemes község alfabetizációja a későrendi korszakban (.1698-1847)* ápa város szomszédságában, a város és vár vonzáskörzetéhez tartozó 1 Takácsi község a Pápa-Győr közötti stratégiai fontosságú országút első állomása volt. A járási központtól mintegy háromnegyed mérföldnyire Wőz) fekvő község1 a török uralom végén sem pusztult el, de népessége igen megfogyatkozott. Évtizedeket vett igénybe számbeli és anyagi gyarapodása. A XVII. század végén, 1698-ban történt katolikus egyházlátogatás idején mindössze 10 ház állt a faluban. A népesség többsége protestánsnak számított, de 10 katolikust is számba vettek. A közösség hitéletét a református lelkész irányította. Bár a vizitátor a községet egyházi nemesek (praedialisták) birtokolta településnek írta le, valójában kuriális (egytelkes) falunak számított. Kiváltságos jogállása kedvező helyzetet teremtett az újjáépítés számára.2 Az erőszakos rekatolizáció/katolikus megújulás a XVIII. század közepére jelentős sikereket ért el, de nem tudott teljes győzelmet aratni. Az egyházszervezés azért lehetett sikeres, mert a pápai főesperesség 1777-ig a győri püspökséghez tartozott, s a győri püspök saját birtokán, a szomszédos Vaszaron 1702-ben szervezett plébániát, amely a környező községekben is térítő munkát végzett.3 Egyes plébánosok kemény fellépése azért nem érhetett el átütő sikert, mert Takácsi nemes község volt és a protestáns nemesek érdekeiket jól tudták érvényesíteni. A református és evangélikus közösség egyaránt a nemesek támogatását élvezte; a reformátusok anyaegyházat, míg az evangélikusok leányegyházat * A tanulmány a PRTA kutatóprogramja keretében készült. 1 KORABINSKY 1786. 7452 RAJCZI1984. 294. ILA-KOVACSICS 1964. 367. 3 VERESS D. 1998. 28., 34., HUDI-MEZEI 2010. 193.