Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: "Isten ditsőségére való buzgóságból ajándékozta…" (Adományok és adományozók a dunántúli református közösségekben a XVII–XIX. században)
Műhely Acta Papensia XIII (2013) 3. SZÁM szék fizetéséhez járultak hozzá az árvaságra jutottak, de előfordult egy-egy bajba került egyházközségnek a perselypénzzel való támogatása is.3 Gyakori esetnek mondható az, amikor a gyülekezetek tagjai végrendeleti- leg hagytak jelentősebb összegeket, ingatlanokat egyházukra, aminek felhasználására vonatkozóan is hagyakoztak, míg más, gyakoribb esetekben csak „Isten dicsőségére” adták, amelyeknek az egyházközség hitéletének, működésének biztosítására való felhasználása a mindenkori lelkipásztor felelőssége volt. Tudjuk, hogy Köveskálon 1669-1820 között három, Csopakon 1745-1807 között négy, Iszkaszentgyörgyön a XIX-XX. században tizenhárom, Csórón 1881-1937 között hat végrendelet szolgált ilyen célokat, Győrből pedig 1827- 1846 közötti időből öt ilyen testamentum levelet ismerünk.4 Az egyházközségek támogatásának másik jelentős forrását képezték a telek, a föld vagy épület (présház, pince, lakóház) és a termény adományok, amelyeknek értékesítéséből befolyt összeg az egyházközség javára volt fordítható. Becsvölgyén Becs Ilona, Kanti Rusi (Rózsi) (1801), Vörösszegi Nemes József (1857), Balatonarácson nemes Szilassy Péter (1748), Zánkán a Sebestyén és a köveskáli Nagy család (XVIII. század vége), Győrszabadhegyen Végh József és Csapiár Mária (1932), Székesfehérvárott nemes Pálfy János (1843) és dr. Kiss János (1927), továbbá özv. Kiss Antalné Császár Angéla (1942) és Szűcs Gábor (1955) adományoztak telkeket, épületeket, földeket erre a célra, a terményben történő támogatásnak pedig se szeri, se száma nem volt.5 A gabona ajándékozása figyelmet érdemlő abból a szempontból is, hogy helyenként ezzel vetették meg a gabonamagtárak alapjait, amely nagy segítséget jelentett ínséges esztendőkben a gazdáknak. Felt étlenül szólni kell azokról az adományokról is, amelyek kétkezi munkát, fuvart, fát, téglát jelentettek egy-egy templom felépítéséhez, javításához, amelyeket az egyházközségek iratai és a szóbeli visszaemlékezések egyaránt megörökítettek, megőriztek. Tudjuk, hogy Köveskálon a dudariak, rédeiek, bakonyszentkirályiak, szentgáliak, tapolcafőiek, Csopakon, Mencshelyen a szentgáliak, Zánkán a köveskáliak nyújtottak segítséget, míg Takácsiban az evangélikusok járultak hozzá a reformátusok építkezéséhez. Mindezek természetesen kiegészítették a pénzbeli támogatást. 3 PATAKY 1985. 125-126., 146-147., DÁNYI1997. 129. 4 S. LACKOVITS 2002.111., S. LACKOVITS 1997. 559., NÉMETH 2011. 115., KISARI PAP 2004. 316-317., PATAKY 1985. 203. 5 PAIS NAGY 1989. 122., CSÁSZÁR 1999. 612., THURY 1995. 35., PATAKY 1985. 280., DÁNYI 1997.129., 131-132. [ 321 ]
