Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Műhely - Németh Balázs: A mentalitásváltozás tükröződése Beythe István ágendájában (1582)
Műhely ^ Acta Papensia XIII (2013) 3. SZÁM Beythe István 1582-ben Németújvárott megjelent ágendája több szempontból is jó példa erre a mentalitásváltozásra.6 Művében több helyen feltűnik korának átmeneti jellege, így többször együtt jelenik meg a régi az újjal. Beythe István ágendája abból a szempontból is érdekes és sajátos, hogy a református teológiai tartalmat lutheri hagyománnyal és formákkal kívánja harmonizálni. Emiatt a „deszinkronizáció” folyamata sokszor megfigyelhető ágendájában. A mentalitásváltozást már az ágenda bevezetésének első mondata is jelzi, amelyben műve megírásának célját szögezi le: „Az tanításnak, az Isten igéjének prédikálásának tiszti”. Ez világos elhatárolódást jelentett, hiszem a rítusok elsőbbsége helyére az ige hirdetésének elsőbbségét helyezte. Ezzel olyan folyamatot indított el, amely a műveltséget, az értelem által való elfogadást helyezi előtérbe, és általában egy intellektuális folyamatot indított el az egyház keretén belül a mechanikus és ismétlődő rítusokkal szemben, amelyeknek korábban, a sákramentumok révén, döntő szerepük volt. De ez az új folyamat megnyitotta az utat a hit személyessé és bensőségessé válása felé is. Az igehirdetés a hallgatók esetében megnyitotta a szavak világát, és növelte a szókincset. Növekedett a kifejezés-készség is a mindennapi életben. Ennek humanizáló hatása a konfliktusok kezelése esetében volt jelentős, mert ezeket az egyének verbalizálni tudták, és nem kellett a vitát erőszakkal és tettlegesség- gel elfojtani. Ez utóbbi egy néma társadalom konfliktusainak elintézési eszköze volt, és döntően hozzájárult ahhoz, hogy az erőszak, sőt a gyilkosság any- nyira eluralkodott. Az igehirdetés elsőbbsége az írásbeliség növekedéséhez is vezetett, úgyhogy ez a protestáns vidékeken Magyarországon magasabb lett, mint a katolikus országrészekben.7 Tehát az Isten igéjének középpontba állítása közvetve a humanizáláshoz, a racionalizáláshoz és az intellektualizmus felé vezetett. A keresztelésnek volt Beythe ágendájában egy, a racionalizmus-felfogás irányába mutató kijelentése. Beythe szerint ugyanis Isten kegyelme nem a keresztelés aktusa és rítusa által lesz valósággá, hanem Isten a csecsemőt már a születése pillanatától védőszárnya alá és kegyelmébe veszi. A keresztelés 6 „Miképpen az koroztyéni gyeuleközetben az köröztségöt, vr vachorayat, hazasok esköttétéset, oldozatot, gyontást etc. zolgáltassanak az egy házi tanijtok, arról iratot könyuechke Beythe Istuan praedicator áltál. Gyzzing MDLXXXII Manlius.” RMK I. 200. RMNy 517. 7 BENDA 1976. 54-61. [ 310 ]
