Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Forrásközlés - Hudi József: Adalékok Tarczy Lajos külföldi egyetemi tanulmányaihoz (1831–1833)
^ Forrásközlés Acta Papensia XIII (2013) 1. SZÁM könyvtárt alapitánk ily czimmel: »Berlini magyar könyvtár« (bibliotheca hungarica). A 25 éves Tarczi 1832. október 27-én iratkozott be a Friedrich-Wilhelms Universität zu Berlin teológia fakultására, ahol egy évet töltött. Adatait 81. sorszám alatt jegyezték be az egyetem anyakönyvébe.'” Négy nap múlva még egy magyarországi diák, a 21 éves Kmettyi György iratkozott be, aki a pozsonyi gimnáziumban végzett. A tanév vége felé még két teológushallgatóval ismerkedhetett meg: 1833 májusában a serkei származású Molnár István, június közepén a pesti Nagy József csatlakozott hozzájuk.'9 Berlini tartózkodásából általában azt emelték ki, hogy megismerkedett Hegel filozófiájával, amely nagy hatással volt rá.2° 1833-ban hazatért, elfoglalta tanári állását, s megkezdte a filozófia tanítását. Kitűnő előadásaival hamarosan fölhívta magára a figyelmet, s az ortodox református értelmiség - Kazay Gábor helyettes főgondnokkal az élen - megtette a szükséges lépéseket: „A hegelistát - ahogy Jókai frappánsan megfogalmazta - lehúzták a katedráról, ’s megtették fizikai tanárnak. Annak is kitűnő volt. Ettől kezdve a fizikai-matematikai tanszék élén fejtette ki működését, de továbbra is mindent megtett azért, hogy az ifjúságot haladó szellemben neveljék. Az iskolán kívüli nevelés legfontosabb műhelye az 1841-ben általa alapított Képzőtársulat lett, amelynek tanár-elnöki tisztét is ellátta.22 Tarczy karrierjének alakulásában Mándi Márton Istvánnak,2* Tóth Ferenc püspöknek, Kazay Gábor egyházkerületi helyettes főgondnoknak és Eőry Gábornak lehetett meghatározó szerepe. Márton István professzor ajánlotta '7 KESZI HAJDÚ 1890. 627-628. A berlini magyar könyvtárat Keszi Hajdúnak a Bécsi Magyar Újság 1881. évi 2. számában közzétett visszaemlékezése szerint az 1842-ben ott tanuló mintegy 25 magyar ifjú alapította azért, hogy „a magyar haza irodalmilag is mindig szivökben legyen a messze távolban is.” (Uo. 628.) 18 SZÖGI 2001. 69. Az egyetemi matrikulában Komorn (= Komárom) városa szerepel származási helyként, apja foglalkozását földbirtokosnak (Gutsbesitzer) jelölték. Az egyetemről 1833. augusztus 14-én jelentkezett ki. 111 SZÖGI 2001. 69. 20 Érdekes, hogy berlini diákélményeiről életrajzírója semmit sem írt: SEBESTYÉN 1908. 29. Hegel hatásáról is csak általánosságban: „A bécsi egyetemen a filozófiára is, de kiválólag matematikára és fizikára készül, a berlinin a filozófiára s nagy lelkesedéssel merül bele Hegel rendszerébe. Itt betetőzi tudományos egyetemi szakképzettségét.”(Uo. 34.) 21 JÓKAI i960. 30-31. Korábban idézte: BODOLAY 1981b. 178. 22 A Képzőtársulat történetére lásd: BORSOS 1892., SZABÓ 1913., BODOLAY 1963. 284- 299-, 371-374.; uő. 1973. 66-103.; uő. 1981. 184-187., BODOLAY 1973. 66-103. 23 Mándi Márton István életéről: TÓTH 1808. 41-43., pályájáról monografikus alapossággal: TRÓCSÁNYI 1931. [ 23 ]
