Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 2. szám - Műhely - Köntös László: Vallomás a Kollégiumról
^ Műhely Acta Papensia XIII (2013) 2. SZÁM Szóval, amikor én ide kerültem Pápára, megértettem, hogy oda érkeztem haza, ahol mindig is otthon voltam állandó otthontalanságom története folyamán. De miután az Úristen soha nem engedte meg nekem a saját véges és korlátolt történetemben való önfeledt bentiétet, megtanított érzékenynek lenni arra is, ami rajtam kívül van, hogy meglássam azt, ami az enyém. Önmagam hagyománya minden esendősége ellenére nekem azért fontos, mert ezáltal lettem az, aki mindig is voltam. Mi több, az én életemben éppen ezen a töredezett és nyomorult hagyományközösségen keresztül lett személyessé számomra a szentek közössége, a sokunk által vallott Apostoli Hitvallás értelmében, amely kiemel végességemből, s történeti létemet egy időtlen és egyetemes hitbeli közösség részévé teszi. És ez a közösség már messze túlmutat egy történetileg is megragadható felekezeti hagyományon, mert valójában a Jézus történetében felismert igazságra nyúlik vissza. És ha valami minősít bennünket, s ittlétünk igazolását adhatja, az nem az, hogy milyen hagyományból jövünk, és milyen hosszú történeti múlt áll mögöttünk, hanem az, hogy mennyiben tudtunk és tudunk jelévé válni a Jézus történetében felismert igazságnak. Hiszen, ha igaz az Ige igazsága, akkor a múltunk nem egyéb, mint a testté lett Igében megjelent jövő ígéretének a jele. Nem a hagyomány igazolja a jelenünket, hanem Isten igazsága és hűsége igazolhatja a hagyományt. Ez az evangélium. Az Úristen sokféle, de mindig a teljesség hiányától szenvedő léthelyzetet nyit meg az ember számára, hogy éppen e véges és konfliktusos tartalmakon keresztül emeljen fel oda, ami túlmutat az időbe zártság esetlegességein. Számomra ezt a hagyományt nyitotta meg, még mielőtt én döntöttem volna bármiről is. E hagyomány nélkül én senki lennék. Általa jutottam el önmagamhoz, s itt láttam meg Istenben azt, aki vagyok. Igen, itt is, és most is, 2006 Karácsonyán, látok magam előtt egy várost, az időtlen Kollégiummal, a történelmi esetlegességektől eloldottan, égi fényben. [ 152 ]
