Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Műhely - Fa Lili Eszter: Egy genfi antikva restaurálása a Pápai Református Gyűjtemények könyvtárából (1. közlemény)
<^1 Műhely Acta Papensia XIII (2013) 1. szám re szélesebb körre terjedt ki az alsó- és középfokú oktatás. Az elemi osztályok elvégzése után a polgárság előkelőbb rétegéhez tartozó családok gyermekeit a klasszikus műveltséget adó gimnáziumi osztályokba Íratták be. A protestánsok kollégiumai a hazai igények jelentős részét kielégítették, de akik tanulmányaikat legfelső fokon kívánták befejezni, az itteni akadémiai osztályok elvégzése után külföldi protestáns egyetemeken tanultak tovább.19 A reformáció helvét irányzata Magyarországon elsősorban az Alföld és Erdély magyarajkú lakossága körében terjedt el. Az ország legismertebb református kollégiumai a XVI. század hatvanas éveiben alakultak. Debrecen kollégiuma 1538-ban, Sárospatak és Pápa későbbi híres református iskolái 1531-ben alakultak. A református kollégiumokban tanuló diákokat jellegzetes ruhájukról tógátus diákoknak nevezték. Ok alkották a Coetust, a diákok közösségét, amelynek vezetőit saját maguk közül választották. Közülük kerültek ki a külföldön is tanult akadémiták.20 A lutheri hitvallás kezdetben a történelmi Magyarország minden részében teret nyert, a reformáció egyéb irányzatainak elterjedésével azonban inkább a felvidéki és erdélyi szászok, a nagy bányavárosok és a nyugati határszéli, részben németajkú városi polgárság vallása lett. A szász városi polgárság évszázadok óta nagy gondot fordított fiai iskoláztatására, s közülük került ki a német egyetemeket látogató peregrinusok jelentős hányada. A felvidéki szlovákság egy része is az evangélikus vallás oldalára állt, így a lutheránus iskolák Soprontól Brassóig az ország minden, töröktől meg nem szállt részén megtalálhatók voltak. A restaurált kötet kötésén látható M H S L fekete színű, egyesbélyegzővel nyomtatott possessor-bejegyzésének feloldása nem sikerült, bár feltehetően felső-magyarországi, sziléziai illetőségű volt a könyv első tulajdonosa.21 22 A címlapon látható bejegyzés: Ex Bibliotheca Johann: Pravitzky (?) írójának kilétét nem sikerült kideríteni. Mindenesetre a név alá írt: vagyis latin betűs átírásban: Löjiszráél, azt jelenti, hogy zsidó vagyok12 19 Csaknem hatszázan voltak azok, akik Melanchton Fülöp haláláig (1560) Luthert és Melanchtont közvetlenül hallgatták Wittenbergben. A század végéig ehhez még több, mint négyszázan jöttek. ROZSONDAI1992. 20 Míg a jobbára evangélikus nyugat-magyarországiak, felvidéki magyarok és szlovákok főleg Wittenbergbe mentek, addig Kálvin követői ugyanezt tették Genfben, azonban Wittenberg, mint a reformáció városának látogatása hagyományos volt és sokáig ragaszkodtak is hozzá. Melanchton halála után a lutheránusok és kálvinisták közti teológiai viták tettekké fajultak, két ízben is, 1574-ben és 1592-ben. ROZSONDAI 1992. 21 Rozsondai Marianne szíves közlése. 22 Koncz Pál szíves közlése. [14]
