Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Szemle - Tüskés Anna: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365–1526 (Karlinszky Balázs)
<^1 Szemle Acta Papensia XIII (2013) 1. szám észak- és kelet-magyarországiak által látogatott Krakkó, az ország nyugati feléből egyszerűbben volt megközelíthető, és nem utolsó sorban árszínvonala is alacsonyabb volt, mint az itáliai, német vagy francia egyetemi városoké. (Prágát a huszitizmus térnyerése után az eddig publikált adatok alapján nem frekventálták a hazai hallgatók.) A hazai káptalanok egyetemet járt középrétegének, vagyis a kanonokok tanulmányainak vizsgálata is Bécs népszerűségét mutatja. A publikált feldolgozások szerint ugyanis a kanonokok elsősorban Bécset, majd Krakkót, végül Itáliát látogatták — igaz, utóbbi esetben rendszerint a már fokozatot szerzett, s így jellemzően oszlopos vagy javadal- mas kanonoki stallumot betöltő hallgatók tanultak itt. Nem meglepő tehát, hogy a sorozatszerkesztők közlése szerint 12.000 fős középkori egyetemjáró magyarországi diákság több mint fele megfordult a későbbi császárvárosban.2 A bécsi egyetem magyar származású hallgatóinak kutatása nem új keletű. Már a 19. század végén jelentek meg a témában publikációk. Fraknói Vilmos úttörő munkája3 után Schrauf Károly közölte több kötetben az időközben előkerült bécsi egyetemi matrikula magyar vonatkozású adatait.4 Jelen teljességre törekvő kiadás a számítógépes adatfeldolgozás révén összevethetőbb, pontosabb képet tud nyújtani. Legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi publikációkban egy-egy személyre vonatkozóan csak az adott egyetemi beiratkozási vagy fokozatszerzési adatot tartalmazó információkat a szóban forgó kiadványban valamennyi ismert más életrajzi elemmel — származás, más egyetemen folytatott tanulmányok, életpálya — bővítette ki a közreadó.5 6 Az adatbázis, s így a vizsgált kiadvány hasznosításának fő haszonélvezői a hazai egyházi középréteg-kutatók lehetnek. Mályusz Elemér témafelvetése óta többen is elmélyültek a középkori magyarországi káptalanok tagságának összeállításában. Köblös József mintaadó, szociográfiai jellegű vizsgálata a győri székes-, valamint a pozsonyi, fehérvári és budai társaskáptalanok tagjainak életpályájára terjedt ki. Monográfiája egyik fontos szelete volt a kanonokok egyetemjárásának összevetése az egyes személyek kapcsolatrendszerének kialakításában, pályafutásában, és az univerzitásokon megfordultaknak káptalani hierarchiában betöltött szerepével. 2 Uo. 31. 3 FRAKNÓI Vilmos: Magyarországi tanulók és tanárok a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Budapest, 1874. 4 SCHRAUF Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1892. (Magyar- országi tanulók külföldön II.); Uő.: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Budapest, 1902. (Magyarországi tanulók külföldön IV.); Uő.: Acta Facultatis medicae Universitatis Vindobonensis I—III. Wien, 1894-1904. 5 A papíron megjelenő adatbázisoknak egyik nagy hátránya a digitálisan létezőkkel szemben, hogy míg utóbbiak új adatok előkerülése esetén folyamatosan bővíthetők, addig a papíron publikáltak csak a kutatás egy időpillanatban létező helyzetét tükrözhetik. 6 KÖBLÖS József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Budapest, 1994. (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) A hazai káptalanokra vonatkozó szakiro[ 138 ]
