Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 1. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: Hegel
<0 ÚJRAOLVASÓ íj8> Acta Papensia XIV (2013) 1. szám természettudománytól elválasztatik, s „a kritikai filozófiának tanítása a most megválasztott oktató úrra (Czibor Ferencre54) bízatott”.55 Hegel filozófiájának tanítása tehát Pápán egyelőre véget ért, a kantiánus Krug hangzott újra az előadó teremben. 1848-ban azonban már újra bevonul Hegel Kerkápoly Károly’6 professzorságával, s ő neveli többek közt a nagytudású és nagyszorgalmú Molnár Aladárt,57 a pesti teológia bölcselettanárat, majd Eötvös József4 tanügyi reformjának hasznos előkészítőjét, számos tanulmány, s a klasszikus „Magyar közokatatásügy a XVIII. században” c. munka íróját.59 A magyar hegeliánusok legkitőnőbbjei közül csak Erdélyi János sárospataki tanár táplálkozott más forrásból, a többiek pápaiak voltak. Főiskolánk jubiláris évében a Hegel centenáriummal kapcsolatban ezt méltónak tartottuk feljegyezni. 54 Czibor Ferenc (Búcs, 1798 - Komlód, 1886. március 21.) református lelkész. Losoncon és Pápán tanult, majd Komlódon tanított. Ezután a berlini egyetemen tanult. Hazatérését követően ifjú Pázmándy Dénes házitanítója. Naszályon lelkész, majd 1839-1845 között a pápai kollégiumi filozófia tanára, 1845-től haláláig kömlődi lelkész. Beiktatásakor, 1839. április 8-án a „A philosophia szükségessége” címmel tartott előadást, amely még ugyanebben az évben nyomtatásban is megjelent a főiskolai nyomdában. SZINNYEI II. 1898. 505., Gyászhírek.= PEIL 29 (1886) 16. sz. (április 18.) 557-558., TRÓCSÁNYI1981. 192., KRÁNITZ 2012. 120. 55 DREL I. 1. a. Révkomáromi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve, 1838. július 3-5. No. 42. A „külföldi Universitasokban jeles tudományi míveltséget szerzett” Czibor Ferenc naszályi lelkipásztort az 1837. október 1-2-án tartott kisgyűlésen lemondott Edelényi Sándor professzor helyére választották meg. Az idézett mondat eredetije: „a Kritika Philosophiának tanítása a’ most megválasztott oktató Úrra bízatott”. 36 Kerkápoly Károly (Szentgál, 1824. május 13. - Budapest, 1891. december 29.) pápai főiskolai filozófiatanár, miniszter. A pápai kollégiumban, majd Halléban és Berlinben tanult. Az enyingi, majd 1869-1873 között a tapolcai választókerület országgyűlési képviselője, 1870-1873 között pénzügyminiszter volt, 1878-tól birtokán gazdálkodott. 57 Molnár Aladár (Veszprém, 1839. február 7. - Gleichenberg, 1881. augusztus 18.) pedagógus, művelődéspolitikus, az MTA levelező tagja (1867). Vámosi Pap István magántanítványa volt, a teológiát Pápán végezte, majd Pap István mellett lelkészkedett. Filozófia-tanárként Kerkápolyt helyettesítette Pápán, majd 1862-től 1867-ig a pesti teológián tanított. 1867-től a közoktatásügyi minisztériumban dolgozott, részt vett a tanügyi reformok kidolgozásában. 1872- től haláláig a nagyvázsonyi választókerület országgyűlési képviselője volt. Tüdőbajban hunyt el. A balatonfüredi református temetőben nyugszik. Balatonfüreden utcanév és emléktábla őrzi emlékét. SZINNYEI IX. 1903. 153-158., PAP-BUCSAY 1955. 28-29., BAÁN 2011.151-152. 58 Br. Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. - Pest, 1871. február 2.) jogász, író, költő, állambölcselő, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus édesapja; 1848-ban a Batthyány- kormány, 1867-1871 között az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, az MTA levelező tagja (1835), 1856-1866 között másodelnöke, 1866-1871 között elnöke. BÖLÖNY 1987. 286-287. 59 Helyesen: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Bp„ 1881. [ 135 ]
