Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Műhely - Hudi József : A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyveinek múltjáról
MŰHELY Acta Papensia XII (2012) I-4. A reformáció során létrejött protestáns egyházalkotmány és egyházkormányzat az új hitelveken alapulva, más formában, más tartalommal, de hasonló funkciókat látott el, mint a hierarchikus katolikus egyházszervezet, melynek joghatóságát a püspök gyakorolta. A református egyházszervezetben az egyházközség lett az önálló egyházszervezet alapja. Az egyházi joghatóságot kezdetben a lelkészekből (seniorokból, másként presbiterekből) álló, különféle névvel (presbitérium, collegium seniorum, senatus ecclesiasticus, stb.) nevezett testület látta el az általuk választott püspökkel közösen.3 Az egyházi tanács hatásköre kiterjedt a törvényalkotásra (kánonok), az egyházigazgatásra és bíráskodásra (a papság és egyháztagok fegyelmezésére, házassági ügyekre).4 A XVIII. századtól kezdve az állam előbb a vallásügyi igazgatás terén, majd a felvilágosodás óta a közjó, 1867 után pedig az egységes liberális nemzetállam kiépítése érdekében egyre inkább korlátozta az 1790-ben biztosított egyházi autonómiát, melyet 1849-1860 között átmenetileg fel is függesztett.5 Míg a kiegyezés korában, a Horthy-rendszerben a református egyháznak az állammal gyümölcsöző együttműködést sikerült kialakítania, a szocialista állam 1919-ben és 1949-1989 között a megsemmisítésére törekedett. A drasztikus társadalmi pozícióvesztés következtében az elmúlt két évtizedben új alapokon kellett kezdeni az építkezést. A szekularizációs folyamat következtében megváltozott az egyházkerület mögött álló egyháztársadalom: a fő patrónusi réteget jelentő dunántúli és felvidéki birtokos nemesség főrendi csoportja a XVII. században szinte teljes egészében, a közrendű nemesség egy jó része a XVIII. században rekatolizált. Ezzel párhuzamosan a parasztság egy része is áttért a katolikus vallásra. A birtokos nemesség az 1848-as jobbágyfelszabadítás következtében meggyengült, a középbirtokos réteg az 1945-ös földosztás, az öntudatos parasztság az 1949 utáni kuláküldözés és az 1956 utáni kollektivizálás következtében súlytalanná vált. Mindezek a változások az egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyveiben is nyomon követhetők. 3 Az egyházi és világi presbitérium történetéről: HUDI-KÖBLÖS-KRÁNITZ 2011. 46-50. 4 MIKLÓS 1942. 12-18. 5 BUCSAY 1985.143-152., 173-176., 213-213., 259-268. 24 <6*
