Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Műhely - Hudi József : A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyveinek múltjáról
MŰHELY Acta Papensia XII (2012) 1-4. A közgyűlés ügyrendjét, működését, hatáskörét 1885-ig a szokásjog szabályozta, részletes írásbeli szabályzatot (közgyűlési házszabályt) csak az 1885. június 28-án tartott közgyűlésen fogadtak el, léptettek hatályba. Eszerint a főjegyző a közgyűlés előtt 45 nappal küldte ki a meghívókat a közgyűlési tagoknak. A közgyűlés helyét és idejét az előző egyházkerületi közgyűlés határozta meg. A szabályzat kiterjedt a közgyűlés megnyitására, a tárgyalás menetére, a napirend összeállításának módjára, a hozzászólások rendjére, a jegyzőkönyv hitelesítésére és az irattározásra. A távolmaradást a püspöki hivatalnak írásban kellett bejelenteni.35 Az 1894-ben elfogadott közigazgatási és törvénykezési ügyrend még részletesebben szabályozta a közgyűlés munkáját, a tanácskozást, és külön fejezetben foglalkozott a szakbizottságokkal, a jegyzőkönyvezés szabályaival, továbbá az iktatással, a kiadványozással és az irattárral. A közgyűlés ekkor már a világi elemnek igencsak tág teret engedett. A szavazati joggal rendelkezők közül az elnökök (püspök és főgondnok) mellett az egyházmegyék espereseit és gondnokait, valamint létszámarányosan küldött egyházi és világi képviselőit éppúgy megtaláljuk, mint a 24 egyházkerületi tanácsbírót (fele világi), a 2 főjegyzőt, 4 jegyzőt, továbbá a tanintézetek (pápai főiskola, főgimnázium, nőnevelő-intézet, csurgói gimnázium) tantestületeinek képviselőit. A reformkor óta óhajtott vágy teljesülését jelentette, hogy a tanítóságot is 4 fő képviselhette a közgyűléseken. A közgyűlésnek ekkor két típusát különböztették meg: az évente szeptemberben összehívott rendes közgyűlést, valamint a püspök vagy főgondnok, illetve helyetteseik által bármikor összehívható rendkívüli közgyűlést. A 4 szakbizottság (jogi, közigazgatási, pénz- és gazdaságügyi, tanügyi) és a bizottságnak számító főiskolai igazgató-tanács a közgyűlésnek alárendelten, mint a hatáskörükbe tartozó ügyekben írásos véleményt adó szerv működött. A közgyűlés alakulásakor a szavazójogú tagok egyharmadának jelen kellett lennie. Érvényes határozathoz az elnökségen kívül 20 tag szavazatára volt 35 DREL I. 1. a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv. 1885. június 28. Nr. 132. Szövegét közli: THURY 1914. 1-5. 31 r*
