Acta Papensia 2012 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 12. évfolyam (Pápa, 2012)
Szemle - Kósa László: Művelődés, egyház, társadalom. Tanulmányok. (Pályi Zsófia Kata)
Szemle KOSA László: Művelődés, egyház, társadalom. Tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. 524 oldal. Kosa László az 1978-2009 között készült, a protestáns művelődéstörténetet gazdagító írásaiból válogatott össze huszonötöt a nemrég megjelent tanulmánykötetébe. A tanulmányok egy része 1993-ban a Protestáns Közművelődési Egyesület sorozatában már megjelent az Egyház, társadalom, hagyomány című kötetben, amely mára teljesen elfogyott, így indokolt volt az Akadémiai Kiadó gondozásában 2011-ben napvilágot látott, kibővített tartalmú tanulmánykötetbe való fölvételük. „Munkám során elsősorban az foglalkoztatott, hogy a kétezer éves keresztény-keresztyén egyház hogyan találja meg a helyét a felvilágosodás után kialakuló polgári társadalomban (mindenekelőtt a változó kulturális viszonyok között), hogyan alakítja azokat és azok hogyan hatnak vissza rá.” - fogalmazta meg a szerző könyve bevezetőjében (12.). A tanulmányok jelentős részében Kosa László arra a kérdésre keresi a választ, hogy a korábbi évszázadok kegyességét és vallásosságát hogyan változtatta meg a racionális és a liberális eszmerendszer, a polgárosulás folyamatával együtt járó kultúraváltás és világiasodás, az életforma-váltásokkal és a hagyományokra épülő kisközösségek bomlásával gyakran együtt járó anyagi és egzisztenciális bizonytalanságérzés. Az idézett céloknak megfelelően a tanulmánykötetbe a szerző elsősorban azokat az írásokat válogatta be, melyek a XIX. század eseményeit, jelenségeit tekintik át, kisebb részben azonban XX. századra vonatkozó tanulmányokat is közölt. A kötet első felében olyan tanulmányok foglalnak helyet, melyekben a szerző a magyar kultúra vallási tagolódásának sajátosságaival, a katolikus és protestáns felekezetek egymáshoz való viszonyával, sajátos jelképtárával foglalkozik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar múltra oly jellemző vallási tagoltság megjelenik a felekezeti szempontú magyar egyháztörténet-írásban, sőt a nemzeti történetírásban is, ezért a különböző történelemértelmezések