Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)

2011 / 1-2. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései

HUDI JÓZSEF

Uoyta Adolf visszaemlékezései

xix. század második felében kibontakozó pápai várostörténeti tatás kevéssé hasznosította a szubjektív forrásokat: a naplókat, /ÍJ^%’'eletírásokat, visszaemlékezéseket. Ennek több oka is volt. Kezdetben ^^a kutatás az akkor még nehezen hozzáférhető hivatalos levéltári források, könyvtárakban, múzeumokban őrzött iratok és kéziratok összegyűjtésére és feldolgozására fókuszált, ezért a személyes emlékeket megörökítő művek háttérbe szorultak. Ezek sokáig a családi gyűjteményekben lappangtak, s csak később kerültek közgyűjteménybe.

Városunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kora újkortól kezdve több emlékirat, napló maradt fenn, melyek száma a XDC-XX. században tovább nőtt. A műfaj első képviselője az enyingi Török család szolgálatában álló „beteges” Martonfalvay Imre deák, aki emlékirataiban a XVI. századi város és végvár küzdelmes hétköznapjait örökítette meg.1 A XIX. században a református kollégium diákjai éppúgy megörökítették élményeiket, mint az 1848/49-es honvédek vagy a vármegyei hivatalnokok. A XX. században a két világháborúban részt vevő frontkatonák, a város közéletét formáló értelmiségiek közül is többen naplót vezettek vagy megírták visszaemlékezésüket. Ennek a hagyománynak az elmúlt évtizedekben is szép számmal akadtak folytatói.2

1 Martonfalvay emlékezéséből részletet közölt: HARMATH-KATSÁNYI 1984. 30-32. Az emlékirat és naplótöredék újabb kiadása: MARTONFALVAY 2000. A szerzőről és művéről: KIS 2001.

2 A XIX. századról: HUDI 2010. 305-306. Példaként a XX. századra: CZUCZA 2007., LUX

2007., VEZÉNYI 2000., WINKLER 2007., LÁSZLÓ 2009. A gyermek- és ifjúkor önéletrajzi novellákban történő feldolgozására kísérlet: BÁLI 2000.