Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Adatok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy történetéhez (1875–1892)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. november elején elköltözött Pápáról.126 A győri Kisfaludy Sándor Szabad- kőműves Páholy tagja: I. fok 1875. február 2., II. fok 1875. augusztus 7. A pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy alapító tagja. 1882. január 16-án azt jelentik, hogy 4 éve kilépett. VOYTA Adolf építész, számos középület, magánépület tervezője. Pápán született 1834. október 25-én. Édesanyja, Vélsz Anna a szülés utáni negyednapon, október 29-én meghalt. 1836-ban édesapja újra házasodott, Holczheim szombathelyi ácsmester Erzsébet lányát vette el, aki szeretettel nevelte. Az elemi iskolát és az algimnáziumot Pápán végezte, az V. osztályt 1847 októberétől Győrben járta.127 Előbb Hölzel József szombathelyi építésznél, majd a bécsi politechnikumban tanult építészetet. 1857-ben a linzi vasútvonal építésénél mérnök, majd Angliában dolgozott. 1860-ban tért haza. Többször járt Nyugat-Európában. Tanulmányútjait gondosan megtervezte, fennmaradt levelei arról tanúskodnak, hogy a külföldi szabad- kőműves páholyok fölkeresését is fontosnak tartotta. Az 1870-es évek végén Párizsban és Londonban is megfordult.128 Építészként színházak tervezésével vált országszerte ismertté és keresetté. Tervei szerint épült a pápai (1881), a zombori (1882), a szatmári (1892), a nyitrai (1883), a munkácsi (1899) színház, elképzelései szerint alakították át a győri színház nézőterét (1882). A pápai állandó színház igazgatói teendőit is ellátta, részt vett a Színházi Rendszabály (1883) kidolgozásában. Várostervezési, városépítési nézeteit az árvíz után újjáépülő Szeged kapcsán fejtette ki a Szegedi Napló hasábjain. Az 1890-es években a tervei szerint angol gót stílusban épült fel a pettendi (Fejér vm.) Luczenbacher-kastély, 1887-től eklektikus stílusban alakította át a devecseri Esterházy-kastélyt. A Pápai Ismeretterjesztő Egyletben számos előadást tartott. Kezdettől belső munkatársa volt a Pápai Lapoknak. Rendszeres támogatta a rajziskolát és a koldusok segélyezésére fölállított pénzalapot. Városi képviselőként lemondásáig, 1893-ig tevékenykedett, az Építészeti és Szépítő Bizottságnak és az Egészségügyi Szakbi126 A sajtónyilvánosságot felhasználva búcsúzott a várostól, barátaitól és ismerőseitől. Vélsz Emil: Tekintetes szerkesztő úr. = PL 5 (1878) 44. sz. (november 3.) 181. 127 HUD1 2001.19. 128 Londoni úti élményeiről: VOYTA 1880.
