Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Adatok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy történetéhez (1875–1892)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. (iparostanonc-iskolába) az izraelita vallású Herz Dávidot választották rajztanárnak. A páholy tagjai közül többen hazafias kötelességüknek érezték, hogy a Pápai Lapok hasábjain szót emeljenek a nemzetiségek és a helyi zsidóság magyarosodása érdekében. A bakonyi német és szlovák falvakban az 1880-as években kezdődött az erőszakos magyarosítás újabb hulláma, melyből az értelmiség is kivette részét. Nehezményezték azt is, hogy a pápai zsinagógában a rabbik az 1870-es években még mindig németül prédikáltak, annak ellenére, hogy a neológ irányzathoz tartozó Löw Lipót (1811-1875) rabbi azt 1846-ban magyar beszéddel avatta fel.61 A páholy az anyapáholyon kívül számos magyarországi páhollyal kapcsolatban volt. Tagjai közül Voyta Adolf - mint a külügyi bizottság vezetője - külföldi útjai során minden jel szerint az ottani páholyokkal is felvette a kapcsolatot.62 Hasonlóképpen járhatott el Antal Gábor is, aki 1878 júliusában- augusztusában barátaival - Mikovinyi Ödönnel és Kluge Endrével együtt - bejárta Cseh- és Németországot, valamint Franciaországot.63 NÉHÁNY TANULSÁG A Pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy tagjai felekezeti, társadalmi, politikai hovatartozástól függetlenül, szellemi-erkölcsi értékrendjük alapján álltak a humanitárius eszmék szolgálatába. Szemiták és antiszemiták, keresz- tények/keresztyének és izraeliták kötöttek szövetséget a szent célok, az emberi nem megjobbítása, felemelése és saját egyéni tökéletesedésük megvalósítása érdekében. Titkos szervezetük az 1870-1880-as években eredményesen működött, hiszen tagjai vezető szerepet töltöttek be a város társadalmi, kultu1 ANTAL 1882. 1. - A túlzó nacionalizmusból eredő támadásokra dr. Steiner József határozottan felelt. Kiemelte, hogy a rabbi Pápán havonta egyszer tart beszédet, így közel sincs olyan szerepe a magyar nyelv terjesztésében, mint a keresztény lelkészek esetében. Egyébként sem jogos rajta számon kérni olyat, amiről nem tehet. Ugyanis nincs magyar nyelvű szeminárium (rabbiképző). Kiemelte azt is, hogy a zsidó emancipáció 1867-ben következett be; ekkor nyílt meg az ügyvédi és bírói pálya előttük. Cikkét azzal zárta: „Azt várom, hogy türelemmel elejbe fognak nézni azon időnek, mikor a magyar semináriumban képzett papok a szószékeket elfoglalják, mikor a polgári házasság törvénynyé lesz igtatva, mikor a vallási, polgári és társadalmi egyenjogúságunk nem csak a türelmes papíron fog állni, hanem gyakorlatilag érvényesülni és testet nyerni fog!” STEINER 1882. 1. 2 A páholy iratai között nyoma van annak, hogy Voyta külföldre indulása előtt párizsi és más szabadkőműves főpáholyok címeit kérte az anyapáholy vezetőségétől. 63 N. N.: Antal Gábor... = PL 5 (1878) 34. sz. (augusztus 25.) 140. 36 G*
