Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Szemle - Völgyesi Orsolya: Írók, szerepek, stratégiák (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 3-4. gyár irodalom szeretete jelenti. A második dolgozat Szinnyei József visszaemlékezéseinek irodalmi-történeti hátterét (a vidéki művelt táblabírák világát és életre szóló hatását), a harmadik Beöthy Zsolt irodalomszemléletének alakulását az irodalmi korszakok, főként a reformkor megkonstruálásának elemzésével mutatja be. A kötetet A magánélet titkai c. rész zárja, melyben Kisfaludy Sándor háztartásáról (A gazdálkodó költő), illetve Fáy András és Kuthy Lajos magánéletének kevésbé fényes, az irodalomtörténetek által eltitkolt lapjait ismerhetjük meg (Fáy András „különös házassága”, illetve Kuthy Lajos válópere). A nemzeti irodalomtörténeti kánon megalkotása idején ugyanis az irodalomtörténészek íróink, költőink életét tudatosan idealizálták, a tankönyvek pedig pedagógiai célzattal újabb mítoszokat, legendákat fontak köréjük. A társadalomtörténeti szemléletmód életviszonyaik, családi életük - s áttételesen műveik - jobb megértéséhez járulhat hozzá. A dunántúli Kisfaludy család a birtokok elaprózódása miatt a XVIII. század végén már a kisebb birtokú köznemes famíliák közé tartozott. Kisfaludy Sándor a katonai pályát elhagyva Szegedy Rózával kötött házassága (1800) révén, a hozomány segítségével gyarapodott anyagilag, mivel arra törekedett, hogy a közös beruházásokra a saját birtokain kerüljön sor. Az 1805-től Sümegen élő gyermektelen házaspár mindennapjairól két fennmaradt gazdasági nyilvántartás ad számot: Kisfaludy gazdasági naplója (1800-1844) és felesége, Szegedy Róza 1820-as évek elején vezetett mindennapi számadáskönyve. Kisfaludy naplójából kiderül, hogy közel sem volt olyan sikeres gazda, amint azt életrajzírói állították. Gazdálkodási stratégiáját a szerző „részben sikeresnek” értékeli. Róza konyhai számadáskönyvéből megismerjük a háztartás fogyasztás-szerkezetét, a bevételek és kiadások nagyságát, de a házastársak érzelmi életére is következtethetünk belőle. Róza takarékos, ugyanakkor jószívű háziasszonynak bizonyult. A nemesi szokásokhoz pl. hozzátartozott, hogy reggelente tejeskávét, más alkalmakkor csokoládét ittak, a teát (herbate- át) inkább gyógyászati célra használták. A férj szívesen hegedült, ezért kottákat is vásároltak. Róza viszont varrni szeretett. Kisfaludy halála után pénzügyi viszonyainak rendezése örököseire hárult. Pest vármegye és Pest város közéletében fontos szerepet játszó, a nőnevelésről értekezést író Fáy András magánélete minden társadalmi normával ütközött, hiszen egy szegény özvegyasszony feltűnően szép lányát, Sziráki Zsuzsannát vette magához, hogy felnevelje. A lányt 14 éves korában teherbe ejtette, majd jóval később feleségül vette, így törvénytelen kapcsolatukat végül jogilag is rendezte. Badics Ferenc pozitivista alaposságú biográfiája írásakor (1890) feltárta a báró Wesselényi Miklóséhoz hasonló „különös házasság” történetét, de azt a kor elvárásaihoz igazodva megszépítve adta elő. Azt, hogy a feszültségekkel terhes kapcsolatot - alárendelt helyzetét - hogy élte meg a lányanyából lett feleség, ma sem tudjuk igazán. ^ 288
