Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Szemle - Jakab Réka: Levéltárismertető. Vezető az állandó kiállításhoz (Dominkovits Péter)
SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 3-4. veződését Ady felléptéig a nemzeti-konzervatív Gyulai Pál és köre határozta meg. A nemzeti és kozmopolita irodalom szembeállítása így lett közvetlen előzménye a népies-urbánus vitának. Amiért a társadalomtörténész számára izgalmas a tanulmánykötet, s tanulságosak Kerényi munkái: a színházi és irodalmi keretek, működési és létformák nagyjában-egészében megfelelnek az adott kor társadalmának, így az elmozdulások, változások a társadalom átalakulását is tükrözik. A mentalitásnál maradva: a férjétől évtizedeken át különélő, de változatlanul férje nevét viselő színésznőt (Dérynét) és a lánynevét büszkén vállaló primadonnát (Fedák Sárit) a színházi gondolkodásmódban is nemzedékek, korszakok választják el egymástól. A huszadik század már „a művészeti nyilvánosság előtt megőrzött leánynév története a színpadon” (144.). A koronként változó mentalitások, ízlések világában az olvasó számára egy bizonyos: a remekmű titkát sosem fogjuk megfejteni, a siker titkát annál inkább: az ugyanis kifejezhető különböző mértékegységekben: eladott példányszámban, nézettségben és forintban. A polgári éthosz szerint az embernek az egyéni teljesítmény ad hírnevet, szerez megbecsülést a művészet és tudomány szabad respublikájában. Bár Kerényi teljes életművet még nem ismerjük - ehhez újabb tanulmánykötetek szükségeltetnek -, abban már ma is bizonyosak vagyunk, hogy ebben a respublikában közismerten szerény mesterünk kimagasló tudományos teljesítményével és emberi kvalitásaival magas rangot vívott ki magának, így követendő példaként állhat a következő nemzedék(ek) előtt. Hum József JAKAB Réka: Levéltárismertető. Vezető az állandó kiállításhoz. Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém, 2011. 24 p. A rendszerváltás óta a területi általános levéltárak, ismertebb nevükön a megyei levéltárak helyi társadalomban betöltött szerepe, funkciója, feladatköre mind a napi ügyviteli és kutatószolgálati tevékenység, mind pedig az intézmények rövidebb-hosszabb távú tudományos munkája területén megnövekedett. Az összetett folyamat kialakulásában számos tényező szerepet játszott. Ezek közé tartozik a jogbiztosító iratok felértékelődése, a családok, települések szintjén is megnyilvánuló múlt- és identitáskutatás felerősödése. Növekedett a társadalmi igény a levéltári iratanyag különböző szintű iskolák oktatásában történő felhasználására. Az egyes jelenségek természetesen nem előzmények nélküliek, gyökereik az 1960-70-es évek fordulójáig is visszanyúlhatnak. Elég, ha csak az „iskola és levéltár” szlogenre gondolunk, amely a két intézménytípus évtizedes gyümölcsöző kapcsolatára utal. 282 egf
