Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései II. (folytatás)
FORRÁSKÖZLÉS Acta Papensia XI (2011) 3-4. ti[k] ki.82 Hamarjában nem is képzeltük ennek a horderejét, és csak lassan kezdtük látni, hogy ez a halál harangszava a mi épületfakereskedésünk felett! Hogy ezt megértettük, el kell mondani, hogy miként volt a régi és milyen az új törvény hatása. Ezen 1864. ápril[is] előtti állapot a 17. századtól kezdve a következő volt. Azelőtt mindenféle mesterség külön-külön maga közt tömörült, és mintegy külön köztársaságot alkotva, általuk hozott szabályokat artikulusnak nevezték. Ezen artikulusok a mesterek-, legények- és inasokra vonatkozó viszonyokat tárgyalták. Büntetéseket szabhattak [ki] ezek megsértőivel szemben. Ezt nevezték céhnek. Ezen céhek egymástól egészen függetlenek voltak. Tehát példának okáért volt csizmadiacéh, volt szabócéh, volt kovácscéh s a t[öbbi], A céh élén állt a céhmester, ezt a céh tagjai választották, valamint az atyamestert. A céhmester [t] ma elnöknek, az atyamestert pedig gyámnak hívnák. Ha egy gyermek példának okáért csizmadiamesterségre adná magát, a céhnél jelentkezni kell neki, a céhmester, ha a fiút alkalmasnak találja, és a céhbeli tagokat felhívja, hogy ki vállalja a fiút. Amint a gyerek el lett helyezve, beiktattatik a céhkönyvben, hogy 3 évig tartozik inasnak lenni. Három év után, ha érdemes rá, legé[n]nyé léptetik fel. Mint legény, köteles volt vándorlásra menni más városokba és országokba83 is a célból, hogy ott a mesterségében tanul valami célszerű eljárást, ezzel tágítsa ismereteit, és hazajőve hasznos tagja lesz [a] céhnek. Ezután a korrajzhoz szükségesnek tartom a polgári életet, a jogokat és kötelességeket [ismertetni], ame[l]lyel [a] magyar városok - úgy mint más országban is - bírtak. Például Pápa. Pápa a 17-ik századtól84 kezdve kiváltságos város lett, először is az a joga volt, hogy sehol sem volt köteles vámot fizetni. Másodszor megvolt a teljes önállósága a maga körében. Például, ha valaki Pápára akart költözni, kérvényt kellett Pápa városa tanácsához intézni, 82 A „szabad” és „személyhez kötött” iparágakat szabályozó császár nyílt parancs 1859. december 20-án jelent meg és i860, május í-jén lépett hatályba. A céheket a király által szentesített i872:VIII. te. törölte el s vezette be az iparszabadságot. A felnőttek munkaidejét 16, a fiatal- korúakét 8-10 órában maximálta és korlátozta a sztrájkjogot. 1872 után az egyes szakmák képviselői ipartársulatokba tömörültek. 1884-1950 közt az iparosok érdekeit a kötelező tagságú, hatósági jogkörrel felruházott ipartestületek látták el. BENDA 1983. III. 721., 754.; BÁN 1989. I. 62-63. 83 A kéziratban: városokban és országokban, javítottuk. 84 Pápa harmincadvám-mentességet biztosító oklevelét Erzsébet királyné adta ki 1439. december 14-én. Az oklevelet kommentárral közli: PETRIK 2010. 40-44. 250 <€*
