Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Forrásközlés - Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései II. (folytatás)
FORRÁSKÖZLÉS Acta Papensia XI (2011) 3-4. goiul. Kértem, hogy King levelének elejét fordítsa le és neve aláírásával adja át nekem a fordítást. Az iratokat átadtam a bírónak, ki azokat felküldte Sopronba, nekem pedig azt a tanácsot adta, hogy kerüljek minden nyilvános helyet, mert sok a kém. Ezt a tanácsot megfogadtam, és csak a bencésekhez14 jártam. Ott nagy szeretettel fogadtak. Füssy igazgatón kívül legtöbbet a velem majdnem egykorú Vaszary Kolossal15 érintkeztem. Ő egy végtelen kedves, és jókedvű fiatalember [volt], szerette a tréfát, szeretett a refectoriumban16 ferblizni17 a vendégekkel. Egyszer vasárnap délután ferbliztek a többi közt dr. Makara bácsival,18 aki a rendháznak orvosa volt. Kolos elvesztette a pénzét, és elővette ezüst burnót szelencéjét és elárverezte. A legtöbbet ígérő Makara doktor volt 10 forinttal. Kolos átadta neki azzal, hogy ha majd prímás lesz, visszaváltja. Hát ez nem következett be. Majd annak a helyén megírom, hogy mikor kérdeztem, hogyan lett ily magas állása, meg fogom írni híven, szóról szóra. 1856-1861 között a Képzőtársulat elnöki tisztségét is betöltötte. 1861-ben Veszprém vármegye jegyzője, 1862-től Pesten a földhitelintézet ügyvédje lett. Tárcákat, verseket és neveléstani értekezéseket írt a vidéki és fővárosi lapokba. Pápai évei alatt a Győri Közlöny rendes munkatársa volt. Két angol regény mellett angolból George Byron (1788-1857) és Thomas Moore (1779-1852), franciából Victor Hugo (1802-1885) és Alfred de Musset (1810-1857), németből pedid Heinrich Heine (1797-1856) verseit fordította magyarra. SZINNYEI 1893. II. 273-274., VARGA 1988. 111. 14 értsd: a bencés rendházba 14 Vaszary Kolos Ferenc (1832-1915) keszthelyi születésű bencés szerzetes, tanár. 1855-ben szentelték pappá. 1856-1861 között tanított Pápán. 1885-től pannonhalmi főapát, 1891-től esztergomi érsek, 1893-tól hercegprímás. 1894-től a tudományos akadémia igazgatósági tagja. Gyenge egészsége miatt a telet budavári, a nyarat balatonfüredi palotájában szokta tölteni. Történelem tankönyvei, egyházi beszédei jelentek meg nyomtatásban. Pápa városa 1891-ben díszpolgári oklevéllel tünetté ki. SZINNYEI 1914. XIV. 993-996., VARGA 1988. 538., H. SZABÓ 1998. 9., 48-66. refectorium (latin) = ebédlő (a bencés rendházban) 17 ferblizni (németből) = kártyázni; magyar kártyával játszották, nagyobb összeget lehetett veszteni vele 18 Dr. Makara György (Krotino, 1823 - Pápa, 1893. júl. 18.) pápai katolikus orvos, 1883. december 17-18-án tartott tisztújításon a pápai járás orvosává választották, egyúttal báró Fiáth Ferenc főispán Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosává nevezte ki. 1893. július 18-án hunyt el, másnap a Kálvária temetőbe temették. Igazgatója volt a Pápai Tébolydának, tagja a városi képviselőtestületnek (egyben elnöke a Közegészségügyi Bizottságnak), tagja a megyegyülésnek és a Veszprém Vármegyei Közsegészségügyi Bizottságnak. Alapító tagja a Pápai Ismeretterjesztő Egyletnek (1874), továbbá a Pápai Kertészeti Társulatnak (1874). Szívesen foglalkozott szőlé- szettel-borászattal, 1874-ben pl. 8 fajjal szerepelt a helyi kiállításon. Mindenkor a közjó szolgálatát tartotta szem előtt, a szegényeket ingyen gyógyította, ezért közmegbecsülésnek örvendett. Városszerte „jó Makara bácsi”-nak nevezték. N. N.: Tisztújító közgyűlés. = PL 10 (1883) 53. sz. (december 23.) 205-206., N. N.: Makara György. = PL 3 (1893.) 30. sz. (július 23.) 2-3., VARGA 1988. 327. 237 is*
