Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Forrásközlés - Hudi József: Naszályi János önéletírása
FORRÁSKÖZLÉS Acta Papensia XI (2011) 3-4. A napló címoldalán egy másik kéztől származó bejegyzés is található: „Olvastam. Sz. J. ez könyvet végig.”- ami arra utal, hogy Naszályi művét többen is olvasták. Halála után több nemzedéken át vándorolt a kézirat, amíg a Vasadi Balogh családhoz értf Annyi biztosan megállapítható, hogy a református értelmiség tagjai adták tovább egymásnak. Naszályi önéletrajza most jelenik meg nyomtatásban először az eredeti kézirat felhasználásával.9 Hatolkay Árpád.'0 szalkszentmártoni lelkész már az 1970-es években tervezte kiadását, sőt, Naszályi életének megfilmesítését is szorgalmazta, de terveit nem tudta megvalósítani." Nagy Lajos adorjánházi születésű, akkoriban Pápán lakó helytörténész 1977-ben „Naszályi János élete és munkái” címmel kéziratos összeállítást készített, amelyben a Hatolkay által őrzött kéziratot felhasználva közölte az útinapló és a kötet végén található „Erköltsi fontos mondások” szövegét, továbbá ismertette Naszályi életét és munkáit. A 4 példányban készült kézirat egy példányát 1977 júliusában a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvbán végezte, az utóbbi helyen érettségizett 1900-ban. Tanulmányait a budapesti tudomány- egyetemen folytatta, ahol földrajz-történelem szakos középiskolai tanár és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1905 őszétől másfél évig a mezőtúri református gimnáziumban tanított, majd állami státuszban Cegléden, Szegeden, majd a budapesti III. kerületi állami főgimnáziumban működött. 1914-1918 között a 69. gyalogezred szakasz-, majd századparancsnoka. 1918. márciusában mint egyetlen fiúörököst a 36. pótzászlóaljba osztották be és az ezred történetének megírásával bízták meg. 1919-ben vidéken tartózkodott. 1920-ban, 1922-ben a váli került kisgazda párti nemzetgyűlési képviselőjévé választották. A nemzetgyűlésben többször felszólalt a kisgazda érdekek (pl. a szabad kereskedelem visszaállítása, a rekvirálások megszüntetése) mellett, de határozottan szót emelt a numerus clausus ellen is. Számos szépirodalmi és tudományos munkája, cikke, tanulmánya jelent meg. A Vértesaljai Református Egyházmegye világi jegyzői tisztségét is ellátta. Vö. VIDOR 1921. 155-156., BAJÁN 1922. 418-419. 8 Sz. J. = lehetséges, hogy Szikszay József veszprémi egyházmegyei lelkipásztorról van szó, aki Makón (Csanád vm.) lelkészcsaládba született. Hódmezővásárhelyen, majd 1783-1789 között Debrecenben tanult. Ezután rövidebb ideig Bécsben tartózkodott, majd még 1789-ben Moha prédikátora lett. 1792-től Rátóton, 1802-től Felsőörsön, 1806-ban Tihanyban, 1807-ben Monoszlón szolgált. LEÍRÁS 1808.177-178. Később Hajmáskéren működött, itt hunyt el 1821 áprilisában. Hajmáskéri lelkészként olvashatta a kéziratot. 9 Életrajza először a Prédikátori Tárházban jelent meg: LEÍRÁS 1808. 174-175. Először itt Írták le tévesen születési évét (1760), innem vehették át mások. 10 Hatolkay Árpád (Bp., 1921. május 31. - Szalkszentmárton, 1981. december 11.) református lelkész. Iskoláit Budapesten végezte, teológiát 1939-1943 között tanult. Az egyetem bölcsészettudományi karán 1945-1947 között művészettörténetet és esztétikát hallgatott és az abszolutóriumig jutott. 1943-tól több budapesti egyházközségben, 1950-1951-ben Foton volt segédlelkész, i960, március í-től haláláig Szalkszentmártonban pedig lelkipásztor. Versei, cikkei, tanulmányai többek közt az Élet és Jövő, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Református Gyülekezet, a Műemlékvédelem, a Reformátusok Lapja, a Családi Lap és a Református Egyház hasábjain láttak napvilágot. Vö. MÁRTON 1982. " Nagy Lajos helytörténész (Ajka, Béke u. 22.) szíves adatközlése. 225 <6#
