Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Karlinszky Balázs: A balatonfűzfői római katolikus egyházközségek a két világháború között
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. kapcsolódóan az egyházközség és a későbbi plébánia életét alapvetően meghatározta, hogy az 1928 közepétől a Nitrokémia Ipartelepek Rt. nevet viselő lőporgyár részvényeit 1931. november 10-én az állam megvásárolta, és a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe vonta. A gyárhoz tartozó erőmű kapacitása azonban további ipari fogyasztók, gyárak üzembe helyezését is lehetővé tette, így a vegyiüzemhez hasonlóan nagy vízigényű papírgyártás is helyet kaphatott a kialakuló gyártelepen. Az 1927 decemberében megalakuló Hazai Papírgyár Rt. fűzfőgyártelepi üzemében 1929-ben indult meg a termelés.6 A település fejlődésének másik mozgatója mögött részben szintén a trianoni új országhatárokat kell keresni. A megváltozott lehetőségek kapcsán - az egykori adriai és Kárpátok-beli üdülőhelyeknek az új országhatárokon kívülre kerülése miatt - kibontakozó kormányzati elképzelés a keresztény-keresztyén úri középosztály és a „felső tízezer” üdülőhelyévé kívánta tenni a Balatont, mint nemzeti kultuszhelyet.7 A keresztény értékrendű városi és fővárosi tisztviselő réteg nyaralása során is gyakorolni kívánta vallását, amely e társadalmi csoport számára nem puszta külsőség, hanem magatartásforma és identitásformáló erő volt egyszerre. Az önerőből szerveződő helyi fürdőegyesületek lettek a csírái a későbbi egyházközségeknek és más egyházi jellegű egyesületeknek, utóbbiakat ma úgy mondanánk: civil szervezeteknek. A nyaralótelepi lelki gondozást általában a helyi közösségek finanszírozásában a telepeken nyaraló lelkészek végezték. Fűzfő esetében általában nyaranta egymást váltva három, míg jelentősebb településeken akár egyszerre két lelkészt is meghívtak. Az alulról építkező kezdeményezés találkozott Rótt Nándor (1869-1939) veszprémi püspök (1917-1939) elképzelésével, aki szívén viselte a balatoni pasztoráció kérdését. Püspöksége idején kilenc plébániát állított fel a Balaton környékén a - legalábbis nyáron - intenzívebbé váló hitélet felkarolására. Új templomok épültek nyolc településen a meglévő, szűkösebbé váló régiek helyére, és a nyári kápolnák szövetének sűrűbbre vonásával - tizenegy új templom épült a frissen felparcellázott területeken - az új üdülőtelepek pasz- torációját is sikerült ellátni.8 Rótt Nándor, akit a kortársak a Balaton püspökének neveztek, programszerűen foglalkozott a tó környékének missziószerű (re-)katolizálásával. Már az új balatonfüredi („piros”) templom 1927-es átadá6 SZŐNYEG 2009. 111-116. 7 SCHLEICHER 2007. 410. 8 GÁRDONYI 2010. 281-282. te 205