Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. ójával, az állami kiadásokon belül az oktatásügyre és a kultúrára fordított összegek általában emelkedtek.35 1900 végén Festetics Andor, a vidéki színészet felügyeletével megbízott belügyminisztériumi tisztviselő készített újabb kerületi tervezetet36, és Festetics tevékenységének hatására a települések körében már másfél évtizede felfelbukkanó szövetkezési szándékok kibontakozni látszottak. Ám sem a színé- szeti felügyelő tervezete, sem az új, központi kormányzat által igen pártolt beosztást tárgyaló ankét37 nem változtathatott azon, hogy a színi kerületi rendszer városszövetségek rendszereként működhetett, és a települések elosztásáról, a helységek összekapcsolódásáról - legalábbis az állomásrendszer felső szintjein - csakis a városok dönthettek és végül döntöttek is. Az 1900-as évek első éveiben létrejött színi kerületek a színházi állomáshálózathoz alkalmazkodva formálódtak, és természetes módon őrizték meg a különbségeket az egyes szintekhez kapcsolódó szolgáltatások között. A rendszer két szinten szerveződött. Az egyiken a kistársulatok Magyarország egész területét lefedő útvonalai voltak, melyeknek térbeli keretet egy-egy régió, igazgatásrendészetileg megragadható formát pedig a régió vármegyéi adtak, azok, melyeknek területére a színigazgatók játékengedélyt kaptak. Ezek voltak a színi területek, az a 10 kerület, amelynek beosztásáról a Belügyminisztérium döntött. A másik szint a nagy- és középtársulatokat fogadó, szétváló és újjáalakuló városszövetségek rendszere lett, melyeknek tagjai dönthettek és döntöttek is arról, milyen feltételek mellett és kikkel együtt gondoskodnak közönségük számára színielőadásokról. A színi kerületeknek egyetlen funkcióban és módon volt létjogosultságuk. Akkor, ha megszervezik egy régió színházi életét, elrendezik és irányítják a vándorlási útvonalakat és összefogják a régióban a színügy támogatására fordítható erőforrásokat, és különösen ez utóbbi elsősorban a pártolók szándékán és együttműködési készségén múlott.38 35 KATUS 1978. 274-277. 36 FESTETICS 1900. 37 A Festetics Andor szervezte ankét, amely a színi kerületi rendszer tervezetét és a rendszer létrehozásának módjait volt hivatott megtárgyalni, 1901. jan. 19-én ült össze. A meghívott felek - a Belügyminisztérium, a színigazgatók, a színészegyesület, a városok és a megyék - képviseletében két minisztériumi tisztviselő, hat színigazgató, tizennégy városi küldött (köztük Sopron, Székesfehérvár és Győr polgármestere), valamint a Veszprém, a Torontál, a Békés és a Sáros megyei főispán jelent meg. (SZL, 1901. jan. 31.) 38 A színi kerületi rendszer fenti elrendezés szerinti megalakulását tükröző színigazgatói működési engedély listák: BK, 1906. ápr. 22., ápr. 29. és máj. 6.
