Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
RAJNAI EDIT A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879-1905)1 történeti Magyarország egész területét átfogó első színi kerületi ^ rendszer 1879. október í-jén lépett életbe, és egy évig élt. A színi ^•rü^'kerület fogalma azt a földrajzi-közigazgatási egységet jelentette, v^-^amelyet egy színtársulat működésének bizonyos ideje alatt bejárt, amelynek településein játszott, játszhatott. Színi kerületi rendszeren pedig a XIX. században a magyar nyelvű vidéki színjátszás vándorlási útvonalait szabályozó rendszert értettek, amelyben benne foglaltatott a társulatok mögött álló színházi infrastruktúra (színházak, színkörök, színtermek) használatának megszervezése, a terület közönségének rendszeres kulturális ellátása és a színjátszók egzisztenciális biztonságának megteremtése. A XIX. század második felének magyar nyelvű vidéki színjátszásáról szóló színháztörténeti munkák jó része az egyes települések színjátszásának történetét tárgyalja és tárja fel. A magyar színháztörténet-írásnak ez az irányzata, mely a XIX. század második felére nyúlik vissza, hihetetlenül gazdag, és ha nem is dolgozta fel (még) Magyarország minden helységének színháztörténetét, a nagyobb városok mellett jó néhány kisebb település színházi életének eseményeit feltárta. A munka napjainkban is tart. A színi kerületi rendszer a szakirodalomban a színjáték színterei, a települések, a városok oldaláról látszik. Kézenfekvőnek tűnik tehát a színi kerületeket a színjátszás és a város kapcsolatával megragadni, és a várostörténet-írás eredményeit hívni segítségül a színi kerületi rendszer tanulmányozásához. A színjáték, a színházi előadás elsősorban a településnek szól, hiszen a közönség magja a helybéliek 1 A szöveg első változata a szerző PhD értekezése téziseinek készült 2010-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program keretében. Jelen dolgozat a tézisek bővített és jegyzetekkel kiegészített változata, a kutatási téma vázlatos összegzése. (- H. J.)
