Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor : A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. is vizsgálta.97 A nyomozati jelentés számos pontatlanságot tartalmaz; a Bem- szobor felállítását a Mickiewicz Társaság kezdeményezésének vélte98, ezenkívül Budapest lengyel utcaneveit is a Társaság tevékenységének tudta be, holott láttuk, hogy az egyesület éppen ezen a területen volt sikertelen.99 A jelentés nem hallgatta el, hogy politikai szempontok is érvényre jutottak a Társaság vezetésében, ám helyesen állapította meg azt is, hogy működésüket alapvetően a lengyel-magyar irodalom és művészet terén fejtették ki. A nyomozati anyag elismerte, hogy a Társaság az alapszabályaiban körülírt céljait és működését betartotta, a közrendet és közbiztonságot, valamint a tagok vagyoni érdekeit nem veszélyeztette. A céljai megvalósításához szükséges keret rendelkezésére állt, mivel nemcsak a magyar hatóságoktól, hanem a lengyel követségtől is számíthatott forrásra. Kiemelte viszont az írás, hogy a Társaság vezetőségében helyet foglaló politikusok érdemben nem befolyásolták a szervezet működését, azok viszont, akik az egyesületet tulajdonképpen irányították, „nem a haladó szellem hívei, s felfogásuk nem minden esetben egyezik a demokratikus felfogással.”100 Ezt arra alapozta, hogy a Magyar-Lengyel Társaság vezetése az erők egységesítése céljából javasolta a Mickiewicz Társaság velük való egyesülését. Ez a jelentés szerint a Társaság „demokratizálását” jelentette volna. A Mickiewicz Társaság vezetősége, noha az egyesülés kérdésének megbeszélésén nem támasztott ellenvetést, első adandó alkalommal a lengyel követségre ment, és ott a Magyar-Lengyel Társaság erőszakkal történő egyesülési szándékáról tett jelentést. Itt a beszámoló írója ismét kiemelte, hogy a két egyesület közül a Magyar-Lengyel Társaság felelt meg jobban a demokratikus követelményeknek.101 A jelentéshez csatoltak még egy beszámolót, amely a Mickiewicz Társaság befeketítésére törekedett. Ebben a következők olvashatóak: „Bizalmas nyomozásom során megtudtam, hogy az egyesületet egy Rubniczky nevű lengyel vezérkari ezredes irányítja, természetesen 97 A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának jelentése a Magyar Mickiewicz Társaság működéséről. Budapest, 1948. február 26. In: Magyar Mickiewicz Társaság feloszlatása. MÓL Uo. 98 A Bem-szobor felállítása a Magyar-Lengyel Egyesület kezdeményezésére történt 1934-ben. 9 Sem a János-hegyet nem sikerült Sobieski János király-hegynek átkeresztelniük 1936ban, sem a Kertész utcát nem sikerült átnevezniük Mickiewicz utcára 1937-ben. 100 A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának jelentése a Magyar Mickiewicz Társaság működéséről. Budapest, 1948. február 26. In: Magyar Mickiewicz Társaság feloszlatása. MÓL XIX-B-i-h, II. sor 5633-331. (64. d.) 101 A nyomozás során Bevilaqua-Borsodi Bélát és Ungváry Jenőt kérdezték ki. 184 ^
