Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor : A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. kapcsolatokról, különös tekintettel Magyarországra címmel tartott előadást. Ebben végighaladt a két nép egész történelmén, rámutatva azokra az eseményekre, amelyek magyar szempontból is döntően befolyásolták a két nemzet sorsának alakulását. Ezután a megjelenésben akadályoztatott Szimonidesz Lajos Magyar-lengyel kapcsolatok a XVII. században című tanulmányát olvasta fel Csapiáros István. A tanulmány Moschovinus Polóni Jánossal foglalkozott, aki túród származású evangélikus volt, lelkészi képzettséggel. Kivándorolt Lengyelországba, ott felvette az unitárius vallást, s mikor visszatért Magyarországra, eretnekséggel és istentagadással vádolták. Az evangélikus zsinat bűnösnek találta, a világi hatóságok mégsem végezték ki a lengyelmagyar barátságra hivatkozva. Március 12-én ugyancsak a Fészek Klubban tartott ülést a Társaság Miklóssi Ferdinánd Leó elnökletével. Ezen Nádor Jenő újságíró a magyar és lengyel szabadságharcokról tartott a jelenlévőknek beszámolót. Végighaladt a két ország történelmén és többek között a következőket mondta: „Pitsudski szocialista módon fogott hozzá az ország és a nép felszabadításához, míg nálunk ugyanakkor alkotmányos vitákkal próbáltak valamit elérni. Pilsudski azonban később egy nacionalista-militarista rendszert valósított meg, megteremtette az ezredesek Lengyelországát.” - Arról a Pilsudskiról nyilatkozott így Nádor Jenő, akiről pár évvel azelőtt a Társaság még monográfiát is megjelentetett. Ezen a két mondaton tetten érhető, hogy mekkorát fordult a történelem 1939 óta, és hogy mennyire más lett a közhangulat magában a Mickie- wicz Társaságban is. A háború utáni egyesületben viszont kétségkívül pozitív változás volt az, hogy hangsúlyosabb szerepet kaptak a hölgyek. Egy okos lépéssel ebbe a Hölgybizottságba jobbára olyan nőket hívtak meg, akiknek férje hivatalban lévő politikus volt (Szakasits Árpád, Rónai Sándor). Önálló Hölgybizottságot alapítottak a Társaságon belül, ami meglehetősen nagy autonómiával rendelkezett. Többnyire jótékonysági esteket és gyűjtéseket rendeztek a menekültek, illetve a lengyelországi szegény sorsúak javára.75 A Magyar Mickiewicz Társaság 1947. április 8-án tartotta évi közgyűlését a Fészek Klubban. A közgyűlésen a lengyel követség képviseletében Zbigniew Udziela sajtóattasé jelent meg. Az elnöklő Lukács György bevezetőjében rámutatott a magyar-lengyel sorsközösségre és történelmi kapcsolatokra. 75 Magyar-Lengyel Kurír. XXIV (1947) 4-7. sz. (július 31.) 5.
