Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József : Fekete Gábor színtársulatának működése 1841-ben
tónia „leányasszonyt”, Pázmánné (Pázmán Mihályné) asszonyt, Telepiné (Telepiné Bohus Jozefa) asszonyt23 és a két gyermekszínészt: Vikit és Idát. Vendégjátékos volt Zöhrer kisasszony (dalszínésznő) és Laborfalvi Róza (az utóbbi június 13-tól lépett fel). A társulat a tavaszi idényt Győrben töltötte; a megkötött szerződés szerint február 25-től április 3-ig kellett játszaniuk. Feladatuknak eleget is tettek, mert április 12-én már Székesfehérváron léptek fel - valószínűleg a nagyobb kényelmet biztosító Pelikán fogadóban.24 25 Jó idő esetén május végétől az arénában is játszottak. A „Győr-Székesfehérváron honosult Színész Társaság” fehérvári műsora június 20-án Lendvay Márton első vendégszereplésével, Raupach: Saluzzoi Corona c. darabjával ért véget. Vendégjátékával rajta kívül még Fáncsy Lajos, Komáromy Alajos és Laborfalvi Róza gyönyörködtette a közönséget.24 A székesfehérvári repertoár ismeretében megállapítható, hogy a műfajok közül a vígjátékok vezettek, de a korábbi ízlést tükröző szomorújátékokat, tündérbohózatot is előadtak. A németből és franciából fordított régebbi színművek mellett előtérbe kerültek a magyar szerzők: Gaál József (A peleskei nótárius), Kisfaludy Károly (Csalódások, Három egyszerre, Hűség próbája), dr. Kovács Pál győri orvos egyfelvonásos vígjátéka (Magának akart, másnak kért), Kuthy Lajos (Fehér és Fekete), Szigligeti Ede (Gyászvitézek, Micbán családja, Rózsa). Összességében elmondható, hogy a 38 este közül 11 alkalommal (29 %) magyar szerző művét vitték színpadra. A hazafias jelleg a színművek témaválasztásában, a zenében és a színészek öltözködésében is megnyilvánult. A kor szokása szerint egy színművet egyszer adtak elő. Csupán Raupach Saluzzoi Corona, Seribe Méregkeverő és Szigligeti Ede Rózsa c. színművével tettek kivételt.26 Ezeket - nyilván a közönség kívánságára - egyszer megismételték. MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. 23 Telepiné Bohus Jozefa énekes színésznő volt, kisebb szerepeket játszott, idősebb női karaktereket alakított. 1828-1829-ben Kolozsvárott, 1829-1833 között Kassán, 1833-1836 között a budai Várszínházban találjuk. 1836-ban elhagyta családját és Esztergomba költözött. 1840-1842 között a Dunántúlon játszott. Vidéki vándortársulatokban 1856-ig követhető nyomon pályája. SZÉKELY 1994. 792. 24 A társulat 1842-ben is a karzattal ellátott Pelikánban lépett fel, csak a farsangi táncestélyek idejére szorultak a Fekete Sas fogadóba. CENNER 1972. 71-73. 25 CENNER 1972.138-139. 26 A Saluzzo(i) Corona c. színművet 1837. május 3-án már Kassán is előadták, tehát egy jól bevált darabról volt szó. Vö. KERÉNYI 2000. III. 1295. Seribe és Cartil Blage Méregkeverő c. darabját a pápai születésű Pály Elek (1796-1841) fordította magyarra. Kolozsváron 1835. decem150 <6*
