Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József : Fekete Gábor színtársulatának működése 1841-ben
Már a monográfia összeállításakor sikerült tisztázni, hogy Fekete a népes társulatot 1841-ben két részre bontotta: feleségét Erdős János rendezővel Komáromba küldte, ahol a nyári színkörben léptek föl.11 A társulat másik része Füreden, majd Pápán játszott. A pápai fellépés szintén új adat, hiszen a város színészetet feldolgozó monográfiában ebből az évből nincsenek információk.12 A füredi kötet megjelenése óta új források is felbukkantak. A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei könyvtárának kézirattárából előkerült egy datálatlan részvényesi névsor, amelynek a keltezését az 51 részvényes életrajzának egyenkénti feltárásával sikerült megállapítani.13 Kiderült, hogy a részvényjegyzést 1841-ben végezhették, vagyis a színtársulat fele Füredről a fürdőszezon végén valóban Pápán át vonult Győrbe, ahol a Komáromból visszatérőkkel egyesülve október 10-én lépett fel először.14 A lista ezek után a pápai színházpártoló közönség azonosítására is alkalmassá vált. Az elemzés kimutatta, hogy a részvényjegyzők két jellegzetes csoportra oszlottak: az egyik a nagyobbrészt protestánsokból, kisebb részt katolikusból álló, nemes és nem nemes származású értelmiség, a másik az izraelita kereskedők, a modern értelemben vett polgárság volt. Mindkettő képviselőit ott találjuk a Pápai Kaszinóban, így joggal feltételezhettük, hogy az aláírási ívet a kaszinó vezetősége köröztette. Feltételezésünk helyességét Fekete azóta előkerült, a kaszinó elnökéhez intézett levelei is megerősítették.15 A részvényesek listája azt is bizonyítja, hogy a nemzeti jelentőségű ügyekben a hagyományos rendi elkülönülés, vallási-felekezeti szembenállás már nem érvényesült. Fekete Gábor sikeres tevékenységének hátterében a színészet bizonyos fokú rendezettsége állt. Szuper Károly naplójában úgy vélekedett, hogy ebben az időben „magyar honban Fekete Gábor volt a legnevezetesebb igazgató, három megye által pártolva és biztosítva.”16 Tudjuk, hogy Győrben 1841. január 5-én kötött szerződést „a nemzeti színészet pártolására alakult részvényes társasággal” (egyesülettel), amely a MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. 11 HUDI 2008. 77. 12 NÁDASDY 1981. 24. 13 Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárának Kézirattára (DREKK) 0.866. A pápai színpártoló részvényesek jegyzéke. [Pápa, 1841.] A forrás társadalomtörténeti elemzését lásd: HUDI 2010. 14 Fekete társulata 1841. október-december, majd 1842. február-március hónapokban játszott Győrben. BANA-MÁRFI 2007.145. 15 DREKK 0.866. A pápai színpártoló részvényesek jegyzéke. [Pápa, 1841.] 16 SZUPER 1889.13. % 148 ^
