Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József : Fekete Gábor színtársulatának működése 1841-ben
szervezőmunkájának eredményeként megindított gőzhajózás, amely egyszerre célozta az idegenforgalom fellendítését és a régió gazdasági fejlődését.4 5 A mintegy 400 személyes színház működtetését kezdetben a dunántúli színi kerületi rendszer (1828-1834) keretében működő Komlóssy Ferenc-féle színtársulat biztosította, amely vállalta, hogy a szerződés szerint Győr, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyéket ellátása mellett a nyári szezonban Füredre tette át székhelyét és az alapítók szándéka szerint kizárólag magyar nyelven előadott darabokkal szórakoztatta az igencsak változatos társadalmi összetételű fürdőközönséget.3 A nyári színjátszás lehetőségeit befolyásolta a folyton változó fürdőközönség, amelynek magja úgy szervezte programját, hogy a szezon csúcsát jelentő Anna-nap táján itt lehessen. De jelentékenyen befolyásolta a változékony időjárás, amelyet a fürdőorvos jelentéseiből ismerünk.6 Annyi bizonyos, hogy rossz idő esetén az igényesebb fürdővendégek szívesebben választották a kikapcsolódásnak ezt a nemesebb formáját. A nyári nagy melegben ugyanis a már megépítése pillanatában elavult berendezésű, gyengén megvilágított színház füstös, kellemetlen szagokat árasztó belső tere kevésbé vonzotta a nézőket. Nem véletlen, hogy 1842-től jó idő esetén már inkább az arénában tartották az előadásokat. A külsődleges szempontok mellett a repertoár, a színészek felkészültsége és tehetsége is vonzerőt gyakorolt. Az igazgatók korán felismerték, hogy a pesti Magyar, majd (1840-től) Nemzeti Színház híres színészei egyikének-má- sikának szerződtetése, illetve a fővárosban már bevált darabok színre vitele önmagában is garantálja a sikert. A színház főigazgatójának, Kisfaludy Sándornak haláláig (1844) meghatározó szerepe volt a színtársulatok szerződtetésében, s ezáltal a nyári évad kínálatának kialakításában. A költő hiúságától az sem állt távol, hogy időnként saját (nem éppen kimagasló) műveit is előadatta. A színház átadása után még úgy tűnt, hogy Komlóssy Ferenc kiváló társulatára hosszabb távon is számítani lehet. Mégsem így történt: Komlóssy 1834- től a biztosabb egzisztenciát jelentő kassai színház bérletét választotta, majd néhány év múltán a pesti Nemzeti Színház meghívásának tett eleget. A vidéki MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. 4 A balatoni gőzhajózás kezdetéről: BÍRÓ 1971. 33-41. 5 A színikerület történetéről: KERÉNYI1990.161-166. 6 A fürdőorvosok éves jelentései fontos adalékokat tartalmaznak az időjárás változásáról, a fürdő fejlesztéséről. Az 1832. évi jelentést lásd: HUDI 2009a. ^ 146 ^
