Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Szemle - Archivum Comitatus Castriferrei. Előadások Vas megye történetéből V. (Hudi József)
SZEMLE Acta Papensia XI (2011) 1-2. Bariska István a kőszegi vezető magyar evangélikus Gombossy család, közelebbről pedig Gombossy Mátyás és fia, az 1704-ben elhunyt Gombossy Dániel sorsa révén mutatja be az ellenreformáció viharának pusztító hatását, amely Gombossy Dániel családját is szétforgácsolta. A gigászi küzdelemben szinte egyedül maradt: lánya elhagyta és császári hadseregben szolgáló hadbíró férjével szinte minden vagyonából kiforgatta; harcostársai is elárulták: az evangélikus polgármester katolikus hitre tért; a városbíróvá lett, katalizált evangélikus püspöke pedig üldözte. Söptei Imre a kőszegi katolikus Chernelek történetének áttekintésével megszüntette azt az egyoldalúságot, amelyet eddig a kutatás a történész Chernél Kálmán és a természettudós Chernél István középpontba állításával kialakított. A család fennmaradt levéltári anyagában őrzött és a kötetben közölt fotókkal a dolgozat főszereplői közvetlen közelségbe kerülhetnek az olvasókkal. Tilcsik György gr. Batthyány Lajost, a gazdát világítja meg a családi birtoklástörténetet nyomon kísérésével és a politikus kivégzése után fölvett Vas megyei uradalmi leltárak elemzésével. Bizonyítja, hogy a nagykorúságot elérő és a birtokokat átvevő Batthyánynak sikerült az uradalmak pénzügyi helyzetét stabilizálni, majd a gazdálkodást a lehetőségek szerint korszerűsíteni. Eredetileg a batthyányi család rohonci uradalmából származó katolikus német Brenner család a kiegyezés kori Szombathely egyik legjelentősebb polgári famíliájaként került Melega Miklós érdeklődésének középpontjába. Az 1851-ben Szentgotthárdról Szombathelyre áttelepülő Brenner János (1815- 1879) építőmester, téglagyáros, építőanyag-forgalmazó a helyi polgárság középmezőnyébe küzdötte fel magát, utódai azonban már nagypolgárnak számítottak. Brenner a közéletben is aktívnak mutatkozott. Virilisként 1858-től élete végéig tagja volt a városi közgyűlésnek, de részt vett a vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában is. Az ipartestület elnökeként, a Szombathelyi Takarékpénztár, a Légszeszvilágítási Társulat aktív tagjaként és egyik vezetőjeként is elismerést vívott ki magának. Fiai közül János és Vilmos építészként, Tóbiás pedig városi tisztségviselőként, 1902-1914 között polgár- mesterként határozta meg a város polgári fejlődését. A polgári jólétben élő, puritán életvitelű család életkörülményeit a család levéltárában 1870-től fennmaradt fotók is kiválóan illusztrálják. A harmadik, öt előadásból álló blokk az új- és legújabb kori személyes és közösségi konfliktusok jellegzetes megnyilvánulási formáit, típusait mutatja be több példán. Kőszeg szabad királyi város és három jobbágyfalu kapcsolatának, illetve Szombathely mezőváros XVIII. század végi jogviszonyainak alakulása, Éhen Gyula karrierje, a Zsoldos család polgárjogért folytatott küzdelme, a szombathelyi fürdőügy kezelése olyan esettanulmányok, amelyek az 136
